Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Magánjogi Döntvénytár. 19 A győri kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert azon esetben, ha a végrendelet 16. pontjában foglalt hagyományrendelés érvénytelenittetnék, a hagyományozott tárgyak nem a törvényes örökösökre, hanem a 22. pontban megnevezett általános végrendeleti örökösökre szállanának s igy felperesnek, aki nem végrendeleti örökös, nem állott jogában az emiilett hagyományrendelés érvényességét keresettel megtámadni. (1910 márcz. 7. 213/910. sz. a.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja s a felhozott s az elsőbiróság ítéletéből átvett indokolást a kir. Curia is magáévá teszi ugyan az alábbi módosítással, illetve kiegészítéssel. Az örökhagyó a végrendelet 20. pontjában foglalt intézkedéssel M., N. és E. városok róm. kath. vallású érdemes szegényeinek felsegélyezése czéljából létesítendő alapítvány felállítását czélozza, mely alapítvány kezelésével a főkáptalant bizza meg; helyes tehát az alsóbiróságoknak az a jogi álláspontja, hogy részesítettnek nem a főkáptalan, hanem a létesítendő alapítvány tekintendő. De ha el is fogadtatnék felperesnek az az érvelése, hogy a levonásba hozandó kezelési dijra nézve kedvezményezettnek a főkáptalan lenne minősítendő, felperesnek az 1876 : XVI. tczikk 9. §-ára alapított megtámadási alapja még az esetben sem vonhatná maga után a lőkáptalan javára tett részeltetés érvénytelenségét, mert az idézett §-ban foglalt korlátozó rendelkezés csakis az ugyanott meghatározott rokonsági és sógorsági összeköttetésben állókra vonatkozik; következőleg ez a korlátozás a végrendeletileg kedvezményezettel egyéb viszonyban állókra ki nem terjeszthető. Az igaz, hogy a végrendelet 22. pontjában kifejezett általános örökösnevezés nem foglaltatik, de a 19. pontja nem hagy hat fenn kétséget az iránt, hogy az egyes hagyományosoknak hagyományozott ingók, amennyiben a végrendeletnek arra vonatkozó intézkedései hatályba nem lépnének, törvényes öröklés tárgyát nem képezhetik, hanem elárverezendők lennének sa befohi %ételár a 22. pontban meghatározott czélra lenne fordítandó; helyes tehát a másodbiróságnak az a jogi álláspontja, hogy felperes a végrendelet 16. pontjában foglalt hagyományrendelést önállóan meg nem támadhatja. = V. ö. Magánjogi Dtár IV. 5. számú esettel és a hozzá irt jegyzetekkel. '2*