Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Magánjogi Döntvénytár. £03 A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletét részben megváltoztatja és az alperest végrehajtás terhével arra is kötelezi, hogy az elsőbiróság Ítéletében a teljesítésre megszabott határidőn belül felperesnek 2000 K tőke után 1906. évi február 5. napjától kezdve fizessen 5%-os késedelmi kamatot, továbbá, hogy a felperesnek 1015 K levonásával 8000 K-ás óvadékát, annak 1908 febr. 5-étől számított 5%-os késedelmi kamataival — az időközi letéti kamatoknak az alperes javára beszámításával — adja ki. Indokok: Az árlejtési feltételek 33. pontja értelmében a felülvizsgálatot az építés befejezésétől számított 30 napon belül, tehát 1905 október 29-ig kellett volna megejteni. Mivel azonban a helyesen megállapított tényállás szerint, amelyet a felperesnek 1905 deczember 12-én kelt, 2.7. a. csatolt levele is megerősít, a felperes elfogadható ok nélkül vonakodott a felülvizsgálathoz szükséges elszámolást elkészíteni, ugy, hogy ezt az alperes bizalmi embere : P. I. építési művezető volt kénytelen megtenni, aki elszámolását 1906 január 5-én juttatta az alpereshez, a 3.7. a. levéllel, maga is kérve a felülvizsgálatnak mielőbb megejtését: a felülvizsgálatnak ettől a naptól számított 30 napon belül kellett volna megtörténnie, annál is inkább, mert annak további késésére ok fönn nem forgott és mert annak megtartása, az árlejtési feltélelek rendelkezése értelmében, de a dolog természete és a felperes jogos érdeke szerint sem függhetett kizáróan az alperes önkényes és egyoldalú elhatározásától. Éppen azért a felperes azt a 2000 K-t, amely neki a felülvizsgálat időpontjában a másodbiróság helyes megokolása szerint föllétlenül k'járt, már 1906 február 5-én jogosan követelhette volna, az alperes tehát ettől az időponttól kezdve tartozik neki ez összeg után késedelmi kamattal. Ebből az okból kellett mindkét alsóbiróság ítéletének vonatkozó részét ennek az ítéletnek a rendelkezéséhez képest megváltoztatni. De meg kellett változtatni mindkét alsóbiróság Ítéletének az óvadékra vonalkozó részét is, mert az árlejtési feltélelek 5. pontja szerint ezt az óvadékot a két évi jótállási idő leteltével a felperesnek vissza kell adni. Ez a jótállási idő a felülvizsgálat megejtésével kezdődvén, annak végső időpontját a fentiekhez képest — az a'sóbiróságok megállapításától eltérően — nem 1907 október 29 ében, hanem 1908. évi február 5. napjában kellelt megszabni. Ezen a napon tehát a felperes óvadékát visszakövetelhette az alperestől, aki annak kiadása megtagadásával tehát késedelembe jött, miért is ettől az időponttól kezdve a felperesnek késedelmi kamatot tartozik fizetni. Az a körülmény, hogy a felperes építette templomon oly hiányok észlelhetők, amelyeknek pótlására a felperes köteles, csak arra jogosítja föl az