Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Tarlalornmulalö. xix 6527. A gyermek törvényessége örökösödéi perben csak a családi állás (status) kérdésével kapcsolatosan vizsgálható meg, mivégből az anyának is perben kell állania. Ha a körülményekből megállapítható, hogy az örökhagyó abban a tudatban volt, hogy a neje ellen lefolytatott liázasságbontási perben a gyermek törvén}telén származása is megállapittatott: ez a ténykörülmény a törvénytelenitési per megindításával egy tekintet alá esik _ _.. _ _ ._. ;->77 Törvényes gyermek tartása. "2. Természetes atyának tartási kötelezettsége feléled, ha az örökbefogadó az örökbefogadottról gondoskodni nem tud „ „ :í il57. A nagyszülő azzal, hogy unokáját az 1877. évi XX. tcz. 1. §-ában meghatározott előfeltételek bekövetkezése esetén eltartani kénytelen volt, csak a saját kötelezettségét teljesítette, és így rendszerint nem igényelheti, hogy az eltartásra kötelezett és utóbb vagyonhoz jutott szülő a költséget visszatérítse, hanem csak tartási kötelezettségének a jövőre való megszüntetését és a most már a tartásra képes szülőre áthárítását követelheti. Kivételt képez az az eset, ha a szülő álnokul eltitkolta vagyonos voltát, vagy ha a nagyszülő a tartásra csak azért köteleztetett, mert a tartásnak a szülő ellen való érvényesítése különös nehézségekbe ütközik .". ._. .... ... _ _ ._ ^Ii7 Törvénytelen gyermek tartása. 32. A kiskorú gyermek részére az illetékes gyámhatóság által kirendelt gyám gyermektartásdíj iránt pert indítván, az anya kezéhez syermeklarlásdij fejében fizetett összeg csak a gyermek születésétől a kereset beadásáig a gyermeket illetett tartásdíjba számitható be 51 Ü21.I. A bíróság nem bocsátkozhatik annak bírálatába, vájjon a törvényes hatáskörében eljáró közigazgatási hatóság határozatának hozatalánál a reá irányadó jogszabályokban előirt, alakiságokat és eljárási szabályokat megtartotta-e vagy sem ? — A bíróság tehát a gyámhatóságilag jóváhagyott egyezséget csak annyiban vizsgálhatja, vájjon az egyezség a megtörtént gyámhatósági jóváhagyás ellenére mennyiben kötelező és mennyiben nem az. — II. A kiskorú gondozásának alkalmas személyre bízását jogszabály nem tiltja és joggyakorlatunk is állandóan elfogadja a házasságon kívül született gyermek apjának olyan kötelezését is, amelylyel tartási kötelezettségét megfelelő módon megváltja. Ámde a házasságon kívül született gyermek atyja a maga el nem idegeníthető kötelezettségének teljesítését csakis akkor és addig bízhatja saját természetes kötelezettségének föléledése nélkül és az alól teljes szabadulással másra, amikor és ameddig ez a megbízott a tartás, nevelés és kiképzésnek ugyanolyan módon és mértékben tesz eleget, amilyen módon és mértékben erre a vélelmezett apa a föníorgó körülmények közt, saját vagyoni viszonyaihoz és az anya társadalmi állásához mérten a bíróság részéről kötelezhető lett volna, nehogy a gondozásnak másra hárításával a gyermek föltétlen joga a maga megfelelő tartására csorbát szenvedjen. A gyermeknek el nem idegenít belő igénye van mindazokra a jogosultságokra, amelyeket nemzőjének tartási kötelezettsége az ő javára magában foglal, különösen tehát arra, hogy legalább keresőképességének bekövetkezéséig, amely sajátos körülményeihez képest változó időpontban állhal be, vélelmezett atyja tartsa el vagyoni viszonyaihoz mérten. Tartás alatt pedig xa közsegélyre szoruló hét éven felüli gyermekek gondozásáról') szóló 1901 : XXI. tcz. 3. ^-ának helyes értelme szerint, b*