Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

186 Magánjogi Döntvénytár. Az egész 200 K nem volt beszámítható, mert a nyilatkozat a szülők halála utánra intézkedik, nem pedig az egyik szülő halála esetére. Mindazonáltal, minthogy perre került a dolog és az egyik szülő elhalt, jogos és igazságos, hogy ezen összegnek a fele, 400 K képezze a beszámítás tárgyát. Nem számitható be ellenben az az összeg, melyet alperes lakodalmi költség ezimén kér betudni, mert eltekintve attól, hogy ezt a birói gyakorlat sem engedi meg, igazolva van az, hogy a szülők ugy felperesnek, mint alperesnek tisztességes polgári lakodalmat csináltak. Nem szolgálhatott indokul a kereset elutasítására azon alperesi állítás sem, hogy ő 12 évig szolgált az elhalt P. I. gazdaságában, javította a földjei értékét, munkálta a szőlőt, stb. s hogy ezen szolgálata évenkint 500 K-át megért, mert mindezen előnyöket végeredményben az ingók és ingatlanok átruházása által alperes élvezte és élvezi ma is, amikor az ingatlanok egy részét jóval magasabb áron eladta. (1909 augusztus hó 26. 5115/909. sz. a.) A budapesti kir. tábla : A felperesnek fizetendő tőke összegét 309 K-ban állapítja meg, egyebekben az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az elsőbiróság Ítéletének az a része, melylyel a D) alatti jogügylet s az ingóknak az alperes által megszerzése ajándékozásnak minősíttetett s a felperesnek kötelesrészhez való joga a megajándékozott alperes ellen megállapittatott, továbbá, melylyel a köteiesrész kiszámításánál a vagyontárgyak az ajándékozás idejében volt becsértékének fele, tehernek pedig a gyógyítási és temetési költségek vétettek számításba : indokolásánál fogva s a kötelesrésznek az ajándékozáskor volt érték szerinti meghatározására nézve az I. T. 52. §-ára való hivatkozással hagyatott helyben. Az a része pedig, melylyel a felperes által szüleitől kapott értékének fele a kötelesrészből leszámillatott, szintén indokaiból és azért hagyatott helyben, mert felperes a 200 K át mindkét szülőtől, tehát az apai vagyonból csak felében kapván, az mint előre kapott érték az apa utáni öröklési kérdések rendezésénél csak felerészben szerepelhet. Az előre kapott értéknek a kötelesrészből levonása iránt tett intézkedés azonban maga után vonja a kérdéses összegnek a kötelesrész megállapításánál alapul szolgáló vagyonértékbe való bevonását is, ennélfogva az elsőbiróság Ítéletének ezen része megfelelően megváltoztattatott. Hogy a felperes lakodalmának költsége, mint előre kapott érték a kötelesrész kiszámításánál nem véretett figyelembe, azért