Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Magánjogi Döntvénytár. 123 teleniteni, mert örökhagyó a végrendelet készítésekor oly súlyos betegségben szenvedett, hogy akaratnyilvánításra képleien volt, hogy nem is akart végrendelkezni, hanem csak megemlítés folytán végrendelkezett; vitatták, hogy a végrendelkezés alaki kellékei sem tartattak meg, mert a végrendeleti tanuk nem voltak állandóan együttesen jelen, a végrendelkezés tartama alatt boroztak, ezenfelül a tanuk által kiállítandó záradék hiányzik, mert az egész záradék a végrendelkező kijelentését tartalmazza. A tanuknak s a kezelő orvosnak vallomásából kétségtelenül megállapítható, hogy örökhagyó a végrendelet készítésekor teljesen ép szellemi képességgel birt. Bizonyítva van az is, hogy a végrendeleti tanuk a végrendelkezés tartama alatt teljesen józanok voltak, az örökhagyó pedig végakaratát minden külső befolyástól menten teljesen szabadon nyilvánította és senki sem fenyegette; a tanuk a végrendelkezés tartama alatt állandóan és együttesen jelen voltak, a végrendelet kétszer is felolvastatott, mire örökhagyó kijelentette, hogy az az ő végakarata s a végrendeletet aláirta. Ami a végrendelet záradékára alapitolt kifogást illeti, igaz ugyan, hogy a záradékban maga az örökhagyó jelenti ki azt, hogy az 1876: XVI. t.-czikk 5. §-ban megkívánt alakiságok megtartattak ; ez a körülmény azonban egymagában véve még nem alkalmas a végrendelet érvénytelenítésére, mert az örökhagyónak a végrendelet záradékában foglalt kijelentését a végrendeleti tanuk is aláírták és az által a záradékban foglaltak megtörténtét a maguk részéről is igazolták, hogy pedig a záradékban foglalt alaki kellékek megtartattak, az bizonyítást nyert. Minthogy tehát a végrendelkező a végrendelet készítésekor szabad akaratelhatározási képességgel birt, végakaratát teljesen önként, minden külső befolyástól menten nyilvánította; minthogy a végrendelet érvénye az 1876 : XVI. t.-czikk 5. §-a alapján bírálandó el s bizonyítást nyert, hogy az idézett § ban előirt alakiságok megtartattak, ennélfogva felpereseket keresetükkel el kellett utasítani. (1909 október 21. 9381/909.) A szegedi kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1910 október 11. 5375/909.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét felhívott indokaiból helybenhagyja. = V. ö. Magánjogi Dtár I. 11., 24., 77., 101., 102., 154., II. 131., 163., 164., 216., 217., 218., III. 21., 36., 67., 131., IV. 4., 5., 6., 18., 214., 215., 238., 240., 241., 242., V. 11., 27., 50. sz. esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel.