Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Mayánjogi Döntvénytár. 115 fosztja meg. Minthogy a Curia nem állapította meg a felperesnek az állítása szerint az alperesek tulajdonát képező szőlők alatt fekvő kőszénhez való jogát, amiből az 1848: IX., 1868: XXIX. és 1871 : LIII. t.-czikkek vonatkozó rendelkezései, valamint az OBE. VII. része I. fejezetének 1. §-a alapján szükségszerűen következik, hogy az a jog a jelenlegi szőlőtulajdonosokat illeti meg, a felperesi kereset elutasítása mellett felesleges annak a kimondása, hogy a tulajdonjogban benfoglalt ez a jogosítvány a szőlők jelenlegi tulajdonosait a felperessel szemben megilleti. Tárgytalan lévén ezek szerint az alpereseknek ily irányú viszonkeresete, annak érdemi elbírálását a kir. Curia mellőzendőnek találta. 65. Ha az örökhagyó kiskorú gyermeke kötelesrészére is utóörököst nevezett és ennek javára az életfogytiglani haszonélvezeti jogot is kikötötte: a Curia 47. és 4i sz. polgári döntvényei csak akkor nyernek alkalmazást, midőn a szülő kötelesrészt sértő végrendelete fentartatott; ellenben abban az esetben, midőn ettől eltérő megállapodás létesül, s ezáltal a kiskorú örökös részére 12-ik életéve után a végrendeleti szabadság biztosíttatott: az oldalrokonok a kiskorú kötelesrészének megfelelő vagyon jutalékot törvényes örökösödés jogczimén nem igényelhetik s erre kereseti joguk nincs. (Ouria 1911 febr. 21. 4304/910. sz. a. I. p. t.) . A kir. Ouria: Az elsőbiróság Ítéletét hagyja helyben. Indokok: Megállapítható ugyan, hogy az u—i ingatlanoknak a néhai A. M.-nét illetett s utána öröklés jogczimén kiskorú leányára, A. G.-ra szállott része a felperesekkel közös törzstől, néhai T. P.-tól származó ági vagyont képez, minélfogva ezen hagyatéki vagyonra nézve A. G.-nak kiskorúságában végrendelet és leszármazók nélkül bekövetkezett elhalálozása folytán a törvényes öröklés felpereseket illetné. Eme minőségükben azonban felperesek néhai A. M.-né ama végrendeleti intézkedésének megtámadására, amely szerint örökhagyó az alperest a kiskorú gyermekét, A. G.-t illető kötelesrészre nézve is utóörökösül nevezte ki s ennek javára az élet8*