Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)
Mayánjogi Döntvénytár. Ili ebben az esetben az itélt dolog hatálya erre az uj tény és jogalapra, s a kártéritési követelésnek ebből az uj jogalapból folyó részére nem terjedne ki. Például, ha felperes arra fektetné keresetét, hogy oly uj viszonyok és körülmények növelik kárát, amely tényekből az előperben kárt nem származtatott. Ilyet felperes nem is állit, ily viszonyok közt tehát a most fenforgó esetre az előző perbeli Ítélet jogerejének negatív hatályát kell alkalmazni, mire nézve nem szolgálhat akadályul az a körülmény, hogy akövetelő fél, érvényesíthető egységes igényének részét, perjogi akadály czimén külön perre tartotta fenn. Ilyen jogfentartást — akként, hogy az az itélt dolog hatályának megszűntét eredményezhetné, — sem törvény, sem joggyakorlat nem ismer. Az pedig nyilvánvaló, hogy felperesnek egységes lejáratú, a jogalap minden részletére nézve egységes kártalanítási igénye oly egészet képez, amely mindaddig mig az felperes követelése meg nem osztható, — s részletekben nem tekintve azt az esetet, ha felperes követelésének valamely részét, még az Ítélet keletkezte előtt harmad ikszemélynek engedményezte volna, -— nem érvényesíthető. Különben mi sem állolt felperesnek útjában, hogy kártalanítási igényét, a szerinte tévesen választott sommás perbeli perutat elejtve, s a sommás per addig felmerült költségét, mint tévedésének általa viselendő jogos következményét ellenfelének megfizetve, teljes mértékében az összeg szerint erre hatáskörrel biró rendes bíróságnál követelhesse. Ha tehát felperes az előző perben másodsorban előterjesztett kártalanítási igényét csak 1000 K-ban érvényesítette: azzal kártalanítási igényét egészben kimerítette, és igy az előző Ítélet anyagi jogereje, a jelen per tárgyává tett kereseti igény érvényesítésének ellent kell, hogy álljon. Nem érvényesítheti felperes alperessel szemben igényét azon az alapon sem, hogy az előző per megindításakor sőt még annak folyamában is, értékveszteségének nagysága (mértéke) tekintetében tévedett. Mert nincs oly jogszabály, amely szerint a peres félnek tévedése, már magában véve, az itélt dolog hatályát elenyésztethetné, az legfeljebb perújítás vagy jogtalan gazdagodás jogalapjára fektetett kereset keretében érvényesülhetne; s mert a tévedés jogalapjára fektetett kereset ebben az esetben azért nem állhatna meg, mivel tévedésének kizárólag maga volt az oka ; ezt pedig alperes hátrányára már annálfogva sem érvényesitheli, mert felperes maga sem állítja, hogy alperes őt hamis előadás-