Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

108 Magánjogi Döntvénytár. indokok: Ámbár a 2. és li) a. okiratok (ártalma arra enged következtetést, hogy a felek akarata az okiratokban foglalt szerződés megkötésénél oda irányult, hogy felperes 10,000 K-ás követelésének biztositékául zálogot nyerjen az alperes állal részére átadott kutatási és zárt kutatási engedélyekben jelzeit kutatási és zártkutatási jogosítványokra, mert a B) a. szerint a lelek zálogügyletet kívánlak létesíteni, ennek tárgyai pedig pusztán bizonyítási eszközül szolgáló okiratok nem lehetnek; s jóllehet, hogy a bányahatóságiól szerzeit kutalási és zártkutatási jogosítványok, melyek az ált. bányalörv. 38. § a szerint átruházhatók, léhát el is idegeníthetők és birói végrehajtás utján le is foglalhatók, a forgalmi értékkel biró vagyoni jogosilványok közé tartoznak, ha bírói végrehajtás utján való értékesitésüknek módja különös szabályozást nem is nyert: mindamellett felperes keresete alaptalan. Felperesnek ugyanis módjában állott a zálogul lekölött kutatási és zártkutatási jogosítványok lejárati időpontjairól, ha ezek feljegyzését a zálogba adáskor el is mulasztotta volua, tudomást szerezni, azokat nyilvántartani s az engedélyek meghosszabbítása iránt a bányahatóságnál a megfelelő lépéseket megtenni. Nem volt ebben akadályozva akkor sem, ha a meghosszabbítási kérvényhez az eredeti kutatási engedélyt is bemutatni kellett, mert alperesek meg nem tagadták az eredeti kutatási engedélyeknek a bányahatósághoz való beküldését. A dolog ily állásában pedig a jogosítványoknak zálogul való elfogadása által, külön megállapodás nélkül, amiről nincs szó, nem hárult alperesre az a kötelezettség, hogy az engedélyek lejárati időpontjuk nyilvántartsák s azok évről-évre való meghoszszabbilása iránt a költségeket előlegezve a szükséges intézkedéseket felperes helyett a bányahatóságnál megtegyék. Mert a zálogul lekötött jogosítványok érvényben tartása, vagyis az azok meghosszabbítása iránti gondoskodás, ha ez mint ezúttal a zálogbavevőnek átadott engedélyokiratok birtoklása nélkül is lehetséges, nem a zálogba vevőt, hanem a zálogba adót terheli, mint akinek elsősorban áll érdekében sajátja felett őrködni és azt megóvni allól, hogy elértéktelenedjék. Alpereseket tehát a zálogügylet megkötése s az okiratok átadása folytán az engedélyek meghosszabbítása iránti kötelezettség nem terhelvén, felperes a zálogügylet alapján nem követelheti tőlük ama kárának megtérítését, mely őt azzal érte, hogy az engedélyek meghoszszabbitásának kieszközlése elmulasztalott; mert a kárt, ha érte, nem az alperesek, hanem a saját mulasztásának tulajdonithatja. De nem követelheti a KT. 271. §-a alapján sem, mert alperesek az engedélyek meghosszabbítása tekintetében az ügylet