Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Magánjogi Döntvénytár. 91 V. V. és V. K. nyilatkozataikban kijelentették, hogy apai és anyai örökrészük tekintetében teljesen ki vannak elégilve, s azokra való követelésükről lemondtak, igy tehát nekik örökrész nem járván, az örökösök sorából ki voltak hagyandók. Özv. V. P. A. elsőrendű alperesnek az a kérelme azonban, hogy miután ezeket az örökösöket ő fizette ki, örökrészeik neki itélendők meg, nem volt teljesithető ; mert a nevezett örökösök kielégítése még az örökhagyó V. A. életében történt és még annak életében mondtak le örökrészükről, igy tehát kifizettetésük az örökhagyó által eszközöltnek tekintendő, miért is az özvegynek az ő örökrészükre nincs igénye annál kevésbbé, mert azzal szemben, hogy 6000 K hozományi követelését hagyatéki teherként bejelentette, nem adta elő és nem bizonyította, hogy V. K.-t a 6000 K n felül le\ő valamely külön vagyonából elégítette ki, s különben is alperesek nem is tagadták, hogy V. K. az apjától 400 K-t, két tehenet és 40 K-t kapott. Ha az özvegy valamely összeggel a kifizetésekhez tényleg: és saját vagyonából hozzájárult, ugy ezt az összeget legfeljebb a hagyatékkal szemben mint készpénzkövetelést érvényesíthetné. V. M. az örökhagyó elhalta után kelt nyilatkozatában örökrészéről az elsőrendű alperes javára lemondott, a neki jutott örökrész tehát :tz elsőrendű alperesnek meg volt ítélendő. (1909 febr. 1 1. 2158/908. sz. a.) A kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert a második nő özvegyi jogának kiszámításánál, illetve az egy gyermekrész megállapításánál nem jönnek figyelembe azok a gyermekek, s így az egy gyermekrész azokra a gyermkekre való tekintet nélkül állapítandó meg, akik az örökhagyó által kielégíttettek s igy az öröklésből kiestek. = V. ö. Magánjogi Dtát II. 53., 54, III. 3., 175., 203., IV. 83., 84.r 130., 131., 132., 218, sz. esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel. 53. Ha az örökhagyó özvegye és lemenő örökösei a fiagyaléki tárgyaláson a hagyatéknak osztatlan közösségben, egyenlő arányban és az özvegyi joggal terhelten a lemenő örökösök részére leendő átadását kérik, anélkül, hogy a közszerzeményről említés történt volna: az örökösök nincsenek elzárva