Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)
8tt Magánjogi Döntvénytár. minden törvényes eszközzeh. Nem lépi túl a törvényesség és az alapszabályok határait és nem állapítja meg az egyesület kártérítési kötelezettségét, hogy az egyesület végrehajtó bizottsága az anyagszerárusokkal, akik az egyesületnek szintén tagjai r közölte azon iparosoknak névsorát, akik a szövetségnek nem tagjai s felhívta az anyagszerárusokat, hogy a nem tagok részére anyagszert ne adjanak ki. (Curia 1911 jan. 18. 3684/910. sz. a. V. p. t.) A szolnoki kir. törvényszék: A keresetet elntasiija. indokok: Felperes az alperesnek jogellenes tiltott cselekményéből származtatja az alperes kártérítési kötelezettségét. Ilyenül jelöli meg azt, hogy a szövetség tagjai az építkezni akarókat lebeszélik arról, hogy felperessel dolgoztassanak, az anyagszerárusokat presszionálják, hogy felperesnek ne adjanak el anyagot s a más szakmabeli iparosokat rábeszélik, hogy felperesnek ne dolgozzanak. Ezen alapon azonban felperesnek az alperes ellen kereshetőségi joga nincs, mert a szövetség az ő egyes tagjainak cselekedeteiért felelősségre nem vonható. Felperes a szövetségnek végrehajtó bizottságát is megjelöli olyan gyanánt, mely az ő kárát előidézte azzal, hogy az anyagszerárasokkal közölte azon iparosoknak névsorát, akik a szövetségnek nem tagjai s felhívta az anyagszerárusokat, hogy a nem tagok részére anyagszert ne adjanak ki. Úgyde a felperes előadja azt is, hogy az anyagszerárusok is tagjai a szövetségnek. A szövetségnek a kereskedelmi miniszter által jóváhagyott alapszabályai vannak, s annak 2. §-a szerint: «a szövetség czélja tagjai közös ipari érdekének előmozdítása minden törvényes eszközzeb. A szövetség végrehajtó bizottsága tehát alapszabályszerüleg járt el s nem lépte tul a törvényesség határát, ha saját tagjaihoz a sérelmezett felhívást intézte, s ha való volna isr hogy felperes emiatt anyagszerhez nem juthatott és kárt szenvedett, ebből kártérítési felelősség le nem vonható. Hiányozván a jogalap, amelyen a kárkövetelési jogosultság felépíthető lenne, a keresetet el kellett utasítani. (1909 szept. 29. 11,091/909. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból s azért, mert alperes, aki az alapszabályok által biztosított jogával annak korlátai közt élt, az abból másra háramolható kárért felelősségre nem vonható. (1910 márcz 15. 8843/909. sz. a.)