Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

08 Magánjogi Döntvénytár. 41. Tilos az oly szerződés, melylyel valaki életjáradék fizetésére kötelezi magát a postamester részére arra az esetre, ha ez állásáról lemond és a postamesterséget az életjáradékot igérő fél nyeri el. (Ouria 1911 február 10. G. 258/910. sz. a. — A Curia felülvizsgálati tanácsának elvi jelentőségű határozata.) A kir. Ouria mint felülvizsgálati biróság: Alperesnek felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: A tényállás szerint tartalmilag való B) alatti oletjáradéki szerződés szerint felperes az általa birt t—i postamesterségről elsőrendű alperes javára annak ellenében mond le, hogy amennyiben e lemondás következtében a postamesterséget elsőrendű alperes nyeri el, alperesek kötelesek lesznek felperesnek életfogytiglan havi 80 K életjáradékot fizetni. A B) alatti szerződésnek eme megállapodásaiból, továbbá ama rendelkezéseiből, hogy a szerződés csak akkor lép hatályba, ha elsőrendű alperes felperes lemondása következtében postamesternek kineveztetik, és hogy felperes lemondási kérvényét csak akkor fogja benyújtani, ha az életjáradéka biztosítására szolgáló 4000 K-ás betéti könyvecske már birtokában lesz, kétségtelen, hogy felperes a postamesterséget mint királyi közhivatalt mintegy áruba bocsátotta, alperesek pedig a javukra szolgáló lemondás pénzbeli egyenértékeként felperest életjáradék czimén elég tekintélyes anyagi előnyben részesíteni kötelezték. Minthogy pedig a közhivatal erkölcsi jellege és az azzal kapcsolatos erkölcsi kötelezettségek kizárják annak a lehetőségét, hogy annak elnyerése bármily alakban anyagi előnyök szerzésétől legyen függővé tehető és hogy az üzérkedés tárgyává legyen, a B) alatti szerződéssel létesült ügylet, mint az a m. kir. kereskedelmi miniszternek 69,283/908. számú határozatából és a m. kir. Curiának 5479/909. számú ítéletéből is kitűnik, köztekintetekből tiltó szabályokba ütközik, melyből mint tiltott ügyletből birói uton érvényesíthető kötelezettségek és jogok egyik szerződő fél részére sem származnak. Ezek szerint a felebbezési biróság jogszabályt sértvén akkor, amikor a B) alatti szerződésre alapítottan felperes keresett követelését megítélte, eme jogszabályba ütköző ítéletét megváltoztatni, és felperest keresetével elutasítani kellett.