Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

4 ti Magánjogi Döntvénytár. járhat. — //. Ha a kárt részben a vízvezetéki csőrepedés, részben az épületen lévő patkánylyukak okozták, melyeken át a viz az épület belsejébe behatolhatott, amit a lakó kellő gondossággal elháríthatott volna: a kár megosztandó a vízvezetéki vállalat és a károsult között. (Ouria 1910 jan. 11. 3403/909. sz. a. V. p. t.) A budapesti kir. törvényszék: Alperest kötelezi, hogy felperesnek 5965 K-t s járulékait fizessen. Indokok: Nem vitás, hogy Budapesten a Laudon utczában lefektetett székesfővárosi vízvezetéki cső eltörött s az előtörő vizlömeg felperes pinczeraktárhelyiségében az árukban kárt okozott. Alperes védekezése az, hogy őt a csőtörés tekintetében mulasztás nem terheli, vétkesség nélkül pedig felelős nem lehet. Azt az elvet azonban, hogy a szerződésen kivüli viszonyban csak az kötelezhető kártérítésre, akit vétkesség terhel, az ujabb jogfejlődés, de törvénykezési gyakorlatunk is már csak megszorítással követi, mert bizonyos körülmények mellett a felelősség megállapítására a károkozás objektív tényét vétkesség nélkül is elegendőnek tekinti. Különösen a veszélyes üzemekből eredő károkra ezt az utóbbi jogszabályt a bíróságok következetesen alkalmazzák. Ebből kiindulva alperes kártérítési kötelezettségét meg kellett állapítani, mert ha a vizimü üzeme állandó veszélylyel nem is jár, ennél az üzemnél csőtörések és csőrepedések időről-időre bekövetkezhetnek és csak a körülményektől függ, hogy azok személyben vagy vagyonban kárt okoznak-e vagy sem. Hogy a veszély kizárását műszaki okok teszik-e lehetetlenné, vagy hogy a berendezés tökéletesebb kivitele aránytalan költséggel járna, közömbös, mert éppen a kárt okozó eseményeknek mindenkor fennforgó lehetőségéből és koronként mulhatlan visszatéréséből következik, hogy aki ily természetű üzemet létesít és fentari, az abból eredő károkért vétkesség nélkül is felelős és a kárveszélyt, mint az üzemmel járó koczkázatot viselni tartozik. Ily körülmények közt a kártérítési kötelezettség kérdésében közömbös, hogy a székesfővárosi vizmü közigazgatási intézménynek vagy ipari vállalatnak minősül-e, mert a közérdekben folytatott üzem által egyeseknek okozott kár megtérítését a károsult, aki saját vagyonával a közérdeket a reárótt törvényes ter-