Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Magánjogi Döntvénytár. lokbaadás végérvényesen még nem történt meg. A felperesek tehát akkor, amikor ily be nem fejezett és kimenetelére nézve bizonytalan ügyben vállalatokba bocsátkoztak, már magukra vállalták az ügy nem sikerülésének koczkázatát is. A felperesek tehát az alperes magatartása és eljárása folytán, mely felperesek szerint a birtokrendezési ügy késleltetését, de nem annak hátrányos eldöntését eredményezhette, nem kerültek rosszabb helyzetbe, mint amilyenben már saját szerződésük folytán voltak, a késedelem okozhatott volna a felpereseknek ugyan kárt. mely abból állott, hogy a vevő czéggel kötött ügylet lebonyolításához későbben juthattak, de a szerződés érvénytelenítésére alkalmas helyzetet még sem teremtett A megtámadott szerződés hatályban fenntartható azonban még sem volt. Az kétségtelen ugyan, hogy az alperes akkor, amikor felebbezéssel élt, azt mint egyik birtokos formailag megtehette és az osztrák polgári törvénykönyv 1305. §-a szerint az, aki saját jogával él, az ebből eredő kárért nem is felelős, de csakis amennyiben ezzel a jogával a jogszerű korlátokon belül él. Nem védheti azonban a törvény azt, aki jogával nyilván azzal a czélzattal él, hogy másokat megkárosítson és magának illetéktelenül vagyoni előnyt szerezzen, mert ezáltal a jogszerű korlátokon tulment. Már pedig a tanuk vallomása szerint alperes az ily birtokrendezési ügyekben a felebbezéseket és a felebbezéseknek nagyobb összegek ellenében való visszavonását, tehát nagyobb vagyoni előnynek a maga részére való biztosítását mintegy keresetforrásként űzte. Alperes nem is állítja, hogy minő érdekét vélte a felebbezés által előmozdítani, vagy minő jogát vélte azáltal érvényesíteni, sőt maga állítja, hogy csakis mintegy két hold része volt, ezzel pedig az ügynek bármily kimenetele esetén a közös birtokosok közt maradt. Az őt érdeklő kérdésben tehát a felebbezés folytán előnyös változás be nem állhatott, ilyent az alperes nem is állitolt. E szerint nyilvánvaló, hogy alperes czélja jelen esetben is csak a felperesek megkárosítása s a maga részére való anyagi haszon szerzése volt. A károsodásnak a felperesek részére való bckövetkezhetése pedig megállapítható. Az alperes által követett ily eljárás pedig a közforgalomban megkívánt tisztességgel és jóhiszeműséggel annyira ellenkezik, hogy az érvényes kötelem alapjául nem szolgálhat, inert ily eljárás a jogszerűség korlátain túlmenőnek és azért jogtalannak tekintendő és a törvény védelmére nem számithat. Mindezeknél fogva a kereset tárgyává telt szerződés jog-