Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Magánjogi Döntvénytár. rendeletnek a Á. alapra vonatkozó része a törvény 9. §-ának be nem tartása miatt érvénytelennek lenne is kimondható, akkor is fennmarad a pótvégrendelelnek 6. pontjában foglalt önálló rendelkezésével a K. alap teljes érvényében, mert a pótvégrendelet tanúi az érdekeltség szempontjából felperesek által nem kifugásoltattak. i. Azt a kereseti állítást illetőleg, hogy a K. alapra vonatkozó végrendeleti intézkedések ellenkeznek a törvénynyel és lehetetlen, teljesithellen fellételt foglalnak magukban, igaz, hogy örökhagyó a K) a. végrendeletben igy intézkedik : «a főt. káptalanon kivül soha semmitéle embernek vagy hatalomnak nem szabad a A. alapba avatkoznia)). Ez a rendelkezés azonban nem törvényellenes, nem lehetetlen feltétel és különösen nem ütközik a közalapítványok feletti legfelsőbb felügyeleti jog gyakorlásába. Jogállamban a kormányhatalomnak teladata lévén a törvényes jogállapotot megvalósítani és fenntartani, az egyesek és az összesség czéljainak minél tökéletesebb elérését biztosítani, nemcsak joga, hanem kötelessége is a legfőbb hatalomnak az állami élet ágazatára kiterjedő őrködés és gondoskodás. Ez az államhatalom fejét illető u. n. főfelügyeleti jog, melyről az alapítványokra nézve hazánkban már legrégibb törvényeink is rendelkeznek, így az 1715. évi LXXIV. czikkely, majd az 1723. évi LXX. ezikkely kimondja, hogy bárminő kegyes alapítványokra való felügyelést, valamint annak megvizsgálását, hogy vájjon az alapítványnak eleget tesznek-e, ő királyi szent Felsége apostoli tisztéhez képest a legfőbb halalmánál fogva magának tartja fenn. Ez tehát államfői jog, mely hazánkban a király legfőbb kegyúri jogában leli alapját és okát, s melyet jelenleg a király felelős minisztériuma utján, illetve arra rendelt szerve a közalapítványi kir. ügyigazgatóság által gyakorol különösen a végből, hogy a közczélra szánt \agyonösszességek mindenkor a kitűzött czéljaikra fordíttassanak, az alapító szándéka és akarata pontosan teljesíttessék (1751. XXI. czikk), azok annak megfelelően kezeltessenek s ezekből illetéktelen beavatkozás állal semmi el ne idegenittessék. Ily értelemben főhivatása a közalapítványi kir. ügyigazgatóságnak (1867. 10,165. vallásmin. rend. 1. §.) a közalapítványi alapok javainak, valamint az ezen alapokat illető mindennemű jogoknak teljes épségben megőrzése. Nem cchatalmi beavatkozás)), tehát az állam főfelügyeleti joga a közalapítványok felett, hanem éppen a legerősebb biztosíték annak meggátíására, hogy a közczélra szánt vagyonba bármely idegen befolyás érvényesülhessen, a legnagyobb köztekintélylyel való őrködés a felett, hogy az alapító által kitűzött czél az idők folyamán meg ne hiusittassék.