Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Magánjogi Döntvénytár. 9 lelankadt a feje s behunyta a szemét s ilyenkor Sz. A. rázta őt fel, ámde örökhagyó maga érthetően adta elő akaratát s azt, hogy kinek mennyi ingatlant hagy s csak az ingatlanoknak általa meg nem jelölt fekvése tekintetében intéztettek hozzá felvilágosító kérdések s amidőn ellankadásából Sz. felrázta, akkor folytatta kijelentéseit; ha tehát meg is volna állapitható, hogy akkor, mikor feje lehanyatlott és szemeit behunyta, eszméletlen állapotban volt, de nem lehet megállapítani azt, hogy a kijelentések megtételekor is eszméletlen vagy zavart elméjű állapotban lett volna, mert örökhagyó ellankadt állapotában nem, hanem €sak abból történt felrázatása után tette meg kijelentéseit s ezeket érthetően s az ingatlanok fekvésének kivételével egyébként önállóan telte meg, az akadozó beszéd ily körülmények közt a zavart elméjüség megállapítására alapot nem nyújt. Minthogy továbbá az Írásbeli végrendelkezésnek a törvény által alakiságokhoz kötött cselekményei nem a végakarat egyes pontjainak bemondásával és irásba foglalásával, hanem az irásba foglalt szöveg felolvasásával kezdődnek, az eszméletlen állapot csak azon esetben szolgálhatna okul a végrendelet érvénytelenítésére, ha az az okirat felolvasása vagy a törvényes alakiságokhoz kötött további cselekmények közben állott volna be. Mindezeknél fogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1909 május 4. 1005/909. sz. a.) A kir. Ouria: A másodbirósági Ítélet megválíoztalásával az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben indokainál fogva. -K * = Az 1876 : XVI. tcz. 5. §-a az írásbeli magánvégrenlelet érvényességéhez megkívánja, hogy a végrendelkező a tanuk, előtt szóval kijelentse, hogy az okirat az ő végrendeletét tartalmazza. Ezen szóbeli kijeien'ést a végrendelkező fejbólintása nem pótolhatja. Dtár uj f. XXXV. 55. — V. ö. Magánjogi Dtár 1. 6., 23., 24., 77., 101. II. 131., 163., 164, 216., 217., 218. III. 21., 36., 67., 131. sz. esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel. 5. /. A végrendelet záradékába irónnal utólag beirt lényegtelen változtatások és törlések, melyek a záradéknak értelmét és törvényszabta kellékeit nem változtatják meg, hanem csak a helyesebb mondatszerkezetet állítják helyre, sem a záradék törvényszerűségét nem érintik, sem pedig az örökhagyónak a végrendelet