Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Magánjogi Döntvénytár. megtörtént volna, a kötelesrész iránti igény is megszűnt volna, tehát addig, mig az emiitett per le nem járt, a három évi elévülés kezdetét sem vehette, különös Ggyelemmel arr2, hogy a végrendelet érvénytelenítése iránti perben feltett ama kereseti kérelemhez, hogy a törvényes örökösödés állapíttassák meg, mint nagyobbkörü kérelemben, a kötelesrész iránti kérelem, mint kevesebb is benfoglaltatik. Tekintettel arra, hogy a birói gyakorlatban megállapított ama kezdőpont, hogy a kötelesrész iránti igény az örökség megnyíltakor lesz esedékes, vagyis az ezen időtől válik követelhetővé, csak oly esetekre áll, amikor a végrendelet megtámadva nincs, vagy nem lesz. mert a végrendelet érvényessége, vagy érvénytelensége kimondásáig azt sem lehet tudni, ki az örökös s kitől követelhető a kötelesrész s illetve, hogy annak egyáltalán lesz-e helye: a kir. törvényszék megállapítja, hogy a kötelesrész követelhetése iránti igény elévülése a végrendeleti per jogerejü befejezésekor vette kezdetét, ennek 1905. év végén történt bekövetkezésétől a jelen perbeli keresetnek 1906-ban történt beadásáig a három év el nem telt s így a felperesnek kötelesrészhez való joga el nem évült, stb. (1909 február hó 9. 665/909. szám alatt.) A kolozsvári kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1909 június 15. 1377/909. sz.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az osztrák polgári törvénykönyv 1487. § ára alapított elévülési kifogást helyesen mellőzték az alsóbiróságok ; mert felperes a végrendelet érvénytelenítése iránt előzőleg lefolytatott pert a három évi elévülési határidőn belül tévén folyamatba, a kötelesrész megítélése iránt indított jelen perben az idézett 1487. §-ban szabályozott elévülés kifogása sikeresen már nem érvényesíthető, stb , stb. 87. Az örökhagyónak a végrendelkezés indokában ualó tévedése a végrendeletet hatálytalanná teszi, és az a visszavonás elmulasztása által hatályossá nem válik. Ha pl. örökhagyó utóörököst rendelt abban a hitben, hogy testileg és szellemileg elmaradt gyermekén kivül több gyermeke nem fog születni, de utóbb mástk gyermeke született: az utóörökösrendelés hatálytalanná válik, habár azt a másik gyér-