Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)
Mayánjogi Döntv énytár. m közszerzeményt nem képező ingókból 400 K értéket kapott, helyes a másodbiróság rendelkezése, hogy felperes 200 K megtérítésére köteleztetett. Ami a felperes özvegyi jogát illeti, az 1840: VIII. tcz. 18. §-a szerint a felperest illető egy gyermekrész kiadásáról a közszerzeményül megállapított vagyon számításba nem veendő, ez okból a másodbiróság ítéletének az a kijelentése, hogy az özvegy részére a hagyatéki vagyonból hasítandó ki az egy gyermekrész, közelebbről volt meghatározandó. * * = [. Magánjogi Dtár I. 87., 90., 104., 156., 184., 189., II. Í0., 63. 100., 101., 102., III. 35., 73., 118., 226., sz. esetekkel és jegyzetekkel. —II. V. ö. a jelen kötet 83. sz. esetével85. A kötelesrész elsősorban a hagyatéki vagyonból elégítendő ki, és csak ha ebből ki nem telik, áll be az ajándékozottak felelőssége. (Ouria 1910 márczius 10. 3790/909. sz. a. I. p. t.) A kassai kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatja s az összes alpereseket egyetemlegesen arra kötelezi, hogy a felperesnek törvényes osztályrész kiegészítése czimén az özv. V. V.-nélól kapott ajándék, illetve hagyomány erejéig 5799 K-t s járulékait megfizessenek, stb. Indokok: A törvényes osztályrész kifizetése nemcsak a megajándékozott alpereseket, de a törvényes öröklési köteléken kivül álló hagyományos alpereseket is terheli azért, mert a felperes törvényes osztályrésze a hagyományok által is sértve van, ennélfogva 5799 K tőke s járulékai megfizetésére az összes alperesek az egyenként nyert érték erejéig egyetemleg kötelezendők voltak ama jogszabálynál fogva, mely szerint a szükségörökös törvényes osztályrészének kiadását vagy kiegészítését bármelvik kedvezménvezettől igényelheti. (1909. évi május hó 17. 763/909.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítéletét részben megváltoztatja akként, hogy elsőrendű alperes 98 K 97 f., másodrendű alperes 472 K 17 f. stb. tőkét s járulékait kötelesek felperesnek fizetni. Indokok: A kötelesrész elsősorban a hagyatéki vagyontól elégítendő ki, és csak ha ebből ki nem telik, áll be