Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

S8 Magánjogi Döntvénytár. (Curia 1909 deczember 1. 694/909. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Alperes köteles felperesnek 1313 R-t s járulékait megfizetni. indokok: Felperes keresetét az A) alatti könyvkivonatban körülirt s alperes által megrendelt és átvett áruk vételára iránt indította. Alperes beismerte, hogy felperes a C) alatti számlabeli árukat szállította és a munkálatokat teljesítette, tagadta azonban, hogy az árukat ő rendelte meg s illetve, hogy felperest bármiféle munkálatok elvégzésével megbízta, s vitatta, hogy az árukat felperes M. D. házához Cs. K. építési vállalkozó részére szállította s alperes ezen ügyletből kifolyólag felperessel szemben csupán mint Cs. K. megbízottja szerepelt. Alperes a C) alatti valódiságát elismerte. Minthogy pedig a C) alatti tartalma szerint alperes a C) alatti számla helyességét s az áruk átvételét elismerte, s alperes arra hatalmazta fel Cs. K.-t, hogy alperesnek M.-féle építkezésből kifolyó Cs. elleni követelése, illetve készpénzjárandóságából a kereseti számlaösszeget felperesnek kifizesse, ezekből nyilvánvaló, hogy alperes a felperesnek a kereseti követelését mint olyant ismerte el, melylyel felperesnek ő (alperes) saját személyében tartozik. (1908"november 4. 59,821/908. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, a felperest keresetével elutasítja. Indokok: A C) alatti okirat szerint, mely felperesnek a kereseti követelésre vonatkozó részletes számláját, s az alperesnek és Cs. K.-nak nyilakozatát tartalmazza, az alperes a számla helyességét s a számlában részletezett áruk átvételét igazolva Cs. K.-t felhatalmazta, hogy ez a számla összegét 5% biztosítéki összeg levonásával a M. D.-féle építésből őt illető leszámolási követelésből, illetve készpénzbeli járandóságból kifizesse, Cs. K. ezt az utalványozást elfogadta, azzal a kijelentéssel, hogy azt tudomásul veszi s az alperes számlájára előjegyzi, maga ez az okirat pedig a felperes birtokába jutott. Ezzel a peres felek és Cs. K. közt teljes utalványozási ügylet jött létre, mert a felperes igényét éppen a C) alatti okiratra alapítja, s azt nem is állította, hogy az utalványozást el nem fogadta, ebből az utalványozásból folyóan pedig a felperes a kereseti követelést az alperessel szemben mindaddig nem érvényesítheti, míg az utalványozott Cs. K.-t a teljesítésre sikertelenül fel nem hivta. Minthogy pedig az alperes kifogása éppen arra irányul, hogy felperes a fizetésért elsősorban Cs. K. ellen forduljon, s ennek megtörténtét a felperes nem bizonyította, ugyanazért felperest