Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

66 Magánjogi Döntvénytár. azonban meg nem áll, mert a közhasználatra alperesek birtoka közt útnak kiadott terület ebbeli minőségének megszűnte után sem tekinthető a volt földesúr jogutódait illető olyan parti birtoknak, melynek a mellette fekvő mederrész tartozéka lehetne. Következően parti birtokosoknak a felperesekkel ellenérdekű alperesek tekintendők, s a Körös folyó kiszáradt medrének vitás fele része őket illeti, hacsak felperesek az idézett tcz. 5. §-a utolsó bekezdésének megfelelően ki nem mutálják, hogy azt a törvény életbelépte előtt magánjogi czimen tulajdonul megszerezték. Amennyiben tehát felperesek igényüket br. W. M.-val kötött adásvevési szerződésre alapítják, igazolniok kellett volna, hogy a vitás mederrész br. W. M.-t illette, és ők illetőleg jogelődeik ettől azt megszerezték. Azonban felperesek ezt nem bizonyították. Ok ugyanis br. W. M. tulajdonjogát a mezőberényi legelőelkülönitési perben hozott ítélet végrehajtása alkalmával nyilvánított arra a jogfentartásra alapítják, mely a nevezettnek a holt Körös medréhez és a töltések körüli 30 öl széles területhez való tulajdonjogára vonatkozott. Nem olyan jog tehát ez, melyet a nevezett az úrbéri perben hozott Ítélet, vagy annak végrehajtása közben az úrbéresekkel kötött egyezség alapján szerzett, hanem olyan, mely br. W. M. földesúri jogánál fogva már az" úrbéri ítélet hozatala előtt is megillette, ez a jog pedig nem magánjogi czimen alapulván, az 1885 : XXIII. tcz. 4. §-ának alkalmazását ki nem zárja; a minthogy br. W. M. és a felperesek, illetőleg jogelődeik közt létrejött adásvevési szerződésben is csak utóbbiak által megvett ingatlan mentén fekvő fele Körös meder adatott el s a D) alatti nyilatkozat szerint is a Körös-meder másik fele része csak annyiban ismertetelt el felperesek által megvettnek, amennyiben az a felperesek részére eladott ingatlanhoz tartozónak állapíttatnék meg. A kataszteri felvétel és az 0) alatti helyszineíési térkép a magánjogi czimen való tulajdonszerzés bizonyítására alkalmasak nem lévén, bírói figyelembe^vehetők nem voltak. * * = A folyam partján lévő birtoknak a viz medréből való növekedése esetében az uj lerület irányának és térfogatának megállapítására alapul a mederrel érintkező part hosszúsága szolgál. Magánjogi Dlár I., 236 — A természetes iszapolás utján keletkezett földterület tulajdona a parti birtokost illeti, hacsak arra harmadik személy érvénves magánjogi czimen a tulajdonjogot meg nem szerezte. Magánjogi Dlár III. 19. — V. ö. Dtár uj f. XXX. 46., III. f. V. 111., III. f. XX. 65., IV. f. IV. 105 sz. esetekkel.