Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)
IV Tartalommutató. Lap 98. Ha a házasfelek egymást gyalázó és becsületsértő kifejezésekkel illették és ha az életközösség köztük már hosszabb ideje megszakadt: a házasság a HT. 80. §. a) pontja alapján mindkét fél hibájából felbontandó 147 171. Valamint a H. T. 76—80. §-aiban foglalt okokból a házasság nem támadható meg, ugy viszont az 51—55. §:ban részletezett okok miatt a házasság felbontása nem kérhető. Ha tehát a nő a házasság megkötésekor mástól házasságon kivül teherbe volt ejtve s azt csak a házasság megkötése után tudta meg a férj, ez a H. T. 54. §. ej pontja szerint megtámadási okul szolgálhatna ugyan, de a 80. §. a) pontjában meghatározott bontó okként nem érvényesíthető ~ _ .... 259 246. Ha a házassági életközösség fentartatik, a perköltség kölcsönösen megszüntetendő. Ellenben a házasságvédő diját az alaptalan keresetével arra okot szolgáltatott felperes köteles viselni .... „ ._. _ ._. „.. „.. 375 253.1. Az 1894: XXXI. tcz. 147. §-a Magyarországban és Horvát-Szlavonországokban községi illetőséggel biró magyar állampolgárok házasságára nézve a magyar bíróságok hatáskörének ismérvéül és alapjául a két ország területén élvezett községi illetőséget fogadta el. A házassági jog alapelveibe ütközik, hogy az egy és ugyanazon államközösségben ugyanazon állampolgárságot élvező házasfelekre nézve a két különböző jogterület bíróságai különböző jogszabályok alapján egymástól lényegesen eltérő Ítéletet hozzanak, mely szerint az egyik fentartja, a másik felbontja ugyanazt a házasságot, vagy pedig, hogy a magyar bíróságok csak a házasfelek egyikére nézve bírálják meg azt kötelezőleg. A magyar, valamint a horvát-szlavón törvények szerint a férjétől bíróilag el nem választott nőnek jogilag nem lehet más községi illetősége, mint férjéé, és közigazgatási rendelkezések e sarkalatos intézkedést meg nem változtathatják. Ha tehát a horvát-szlavón községi illetőségű férj neje magát egy magyarországi község kötelékébe véteti fel abból a czélból, hogy a magyar bíróságok segélyével házasságát felbontassa, és a rá nézve kötelező horvát-szlavón törvények alkalmazását kijátsza : ez a cselekménye, mint a jogrendbe ütköző, jogalkotó erővel nem bir. — II. Házasságbontó perekben, midőn kizáróan a birói hatáskör kérdése hatásköri kifogás folytán külön végzéssel önállóan döntetett el, a kir. ügyész az ily végzés, mint véghatározat ellen felebbezési joggal bir .... 386 254 Ha a férj magyar állampolgár, az osztrák bíróság felbontó határozata w- nem létezőnek tekintendő, és noha a nő ujabb házasságra lépett, a házasság a magyar jog szempontjából nincs felbontva .... .... .„ .... 392 Házasság érvénytelenítési per. 157.1. Az örökhagyó házasságának érvénytelenítésére és ennek alapján a születés törvényességének megtámadására az erre öröklési jogokat alapító és örökhagyó korábbi házasságából származó gyermeknek az 1894: XXXI. tcz. 71. §-a értelmében kereseti joga van. — II. Házasságtörés, mint házassági akadály alapján csak akkor lehet a korábbi jog szerint reformátusok között kötött házasság érvényét és az ebből származott gyermek születésének törvényességét megtámadni, ha a házasságtörés már a házasság megkötése előtt bíróságilag megállapittatott és a vétkes felek az egymással való házasságkötéstől eltiltattak. (1786. évi márczius 6-án kelt utasítás 18. és 60. §§.)„ .... _ _ .... 241 Nő tartás. 75. Az alacsony műveltségű, vagyontalan munkás nejének az önérzetes becsülethez és testi épséghez, valamint a békés együttélés alapfeltételét