Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

372 Magánjogi Döntvénytár. 245 A végrehajtási törvény 237. §. a) pontja alapján elrendelt zárlatot is meg kell szüntetni, ha megszűnik az az ok, amelynek alapján a zárlat elrendeltetett. (Budapesti kir. tábla 1909 szeptember 22. 2805. v. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: A «Budai Otthon» kávéház bevételeire kinnlevőségeire, ingóságaira és kezelésére elrendelt zárlatot feloldja. Indokok .1 A zárlatot szenvedett kizárólagos tulajdonaként bejegyzett azon egyéni czég, melynek bejegyeztetése a zárlat elrendelésének indokául szolgált, időközben töröltetett, mi által megszűnt az a veszély, amely ezen egyéni czég bejegyeztetéséből a felek közös tulajdonát képező ezen zárlat alá helyezett kávéházra háramolhatott. 2. Zárlatot szenvedő időközben ezen törvényszékhez, mint czégbirósághoz kérvényt nyújtott be az iránt, hogy a felek közös tulajdonát képező ezen ká\éház czégének érvényes jegyzése a czégjegyzékben a társasági szerződésnek megfelelő módon akként igazittassék ki, hogy a czég jegyzése a felek által együttesen történik. A czégjegyzés módjának ily módon való helyesbítése csak azért nem volt mindeddig keresztül vihető, mert zárlatot kérő a törvényszék többszöri idézésére e végből való meghallgatása czéljából meg nem jelent. Ekként tehát a czégjegyzés módjának szerződésellenes bejegyeztetéséből a közös tulajdont képező s zárlat alá helyezett kávéházat érhető az a veszély, mely a czégjegyzés szerződésellenes módjának bejegyeztetéséből a zárlatot elrendelő végzés szerint a zárlat elrendelésének egyik indokául szolgált, most már kizárólag zárlatot kérő témkedései folytán áll fenn s az ekként általa bármikor megszüntethető. Ami pedig a zárlati kérelem alapjául felhozott egyéb állításokat illeti, a zárlati kérelem (egyebek közt) még arra is alapíttatott, hogy zárlatot szenvedő az üzletvezetéssel és számadással rosszhiszeműen jár el, a vagyont hűtlenül kezeli. Az egyik panaszpont tekintetében dr. S. R. lanu vallomásával igazolva van a 19. 7. a. levél azon larlalma, amely szerint a kávéház bérletére vonatkozó szerződésnek rendbe hozásáért ügyvédi költségek és kiadások fejében zárlatot szenvedő tényleg a közös czég ter-