Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

VIII Tartalommutató. Lap Tulajdonszerzés. 19. A természetes iszapolás által keletkezett földterület tulajdona a parti birtokost illeti, hacsak arra a harmadik személy érvényes magánjogi czimen a tulajdonjogot meg nem szerezte 27 26. Ha az árverési vevő tudta, hogy az árverésen megvett ingatlanon fekvő épület nem a végrehajtási szenvedő, hanem egy harmadik személy tulajdona: a kérdéses ház jóhiszemű vevőjének tekinthető nem lévén, annak s az alatta fekvő földterületnek talajdonát az utóbbinak áten­gedni tartozik és csak az épület alatt fekvő földterület közönséges érté­kének megtérítését követelheti ._. 35 84. Ha a társtulajdonosok jutaléka azért bocsáttatott árverés alá, mert az adóbizonylat tévesen állíttatott ki kisebb összegről és az árverés el­rendeléséről a társtulajdonosok nem értesíttettek, és ha az árverési vevőnek a tévedést az eset körülményei szerint fel kellett ismerni: az árverés megsemmisítendő _ .... 123 85. A bírói árverésen, mint birói cselekményen alapuló vételnél a szer­zésnek rosszhiszeműsége kifogásképpen rendszerint nem érvényesíthető ugyan, ez azonban nem zárja ki azt, hogy az arra hivatkozó fél a rosszhiszemű vételt bizonyíthassa _~ 124 Elbirtoklás. 53. A köztemető — rendeltetésénél fogva — forgalmon kívüli dolgot ké­pezvén, mint ilyen, arra vonatkozó magánjogok szerzésére nem alkalmas, s ekként arra, amig köztemetői jellegét megtartja, magánjogok bir­toklás utján sem lévén szerezhetők, a földhasználat jogát a hitfelekezet vagy annak lelkésze el nem birtokolhatja..,. „ .. 75 146. A szolgalomnak elbirtoklás által való megszerzéséhez oly birtoklás vezethet csupán, amely 32 évet meghaladó időtartamon át szakadat­lanul, a szolgáló telek tulajdonosának nem puszta elnézése vagy preká­rium alapján, hanem jogképen, vagyis oly módon gyakoroltatott, hogy a szolgáló telek tulajdonosa a szolgalom jogszerű gyakorlásának el­ismeréseképen állandóan tartózkodott oly cselekvéstől, amely a szol­galom gyakorlását leheletlenné tette volna, s amire egyébként tulajdon­joga kizárólagosságából kifolyóan jogosult lett volna 223 Tulajdonjog tartalma és korlátozása. 123. A tulajdonosnak az a ténye, hogy a vízlevezető csatornát a saját házán akként helyezte el, hogy annak csöve szomszédja telkébe át nem nyúlva, a vizet közvetlenül saját tulajdonát képező ereszaljra vezeti le, mint a tulajdonjog szabadságán és kizárólagosságán alapuló rendelkezés a szom­széd részéről meg nem támadható. De ha a tulajdonos a csatorna al­kalmazásával a házfedélről csurgó viz természetes lefolyását megvál­toztatva, ezzel szomszédjának kárt okoz : a szomszéd a telkét érő káros behatások megszüntetését követelheti .... „ _ „ 186 124. Aki a telek tulajdonát megszerzi, az tulajdonjogot nyer a telken levő épületekre is; ámde ez a jogszabály nem zárja ki oly kötelmi viszony létrejöttét, amelynél fogva a telek tulajdonosa tűrni tartozik, hogy a telken levő épületeket harmadik személy elhordhassa, s azok anyagát magának megtarthassa. Az elhordásban való késedelem nem eredményez jogvesztést, és nem jogosítja fel a telektulajdonost az épületanyag meg­tartására .... .„ .... „ .... .... _ 189

Next

/
Thumbnails
Contents