Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

VI Tarlalommutató. Lap vonatkozó rendelkezését csak azon esetben támadhatná meg sikeresen, ha a végrendeletnek ez az intézkedése a lakásra és illő tartásra terjedő igényét sértené.., .... — 265 203. A második özvegynek az 1840: VIII. tcz. 18. §-a alapján egy gyermekrész haszonélvezetére kiterjedő özvegyi joga terheli az egész hagyatéki vagyont és igy terheli a hagyatéki vagyonnak azt a részét is, amely a törvényes osztályrészére szorított vagy a még törvényes osztályrészben sem részesülő örökösnek jutott .... — 292 37. II. Az özvegyi jog korlátolását csak a leszármazó örökösök lévén jogosítva kérelmezni: leszármazó nem létében az özvegyi jog az egész hagyatékra s igy az abban rejlő ági értékre is feltétlenül kiterjed™ 54 38.1. Az özvegyi haszonélvezet nem terjed ki az örökhagyó elhalta után kibocsátott uj részvények tekintetében a régi részvény tulajdonosát illető elővételi jog értékére. — II. Az özvegy a férje hagyatékához tartozó javakból özvegyi jogon, tehát jogszerűen és jóhiszeműen szedett haszonvételek megtérítésére még akkor sem kötelezhető, ha ellene az örökösök haszonélvezeti jogának megszorítása és a hagyatéki vagyon kiadása iránt pert indítanak és abban nyertesek lesznek. — III. A nemes, illetve honoratior mostoha özvegy anya is bennmaradhat férje hagyatékában és azt haszonélvezheti' az özvegyi joga megszorításáig, miután ennek haszonélvezeti joga nem különbözik az édes anya özvegyi jogától „ ._ ._. ... _ .... _ ._. ... 55 60. Az özvegyi jog korlátozását csak a leszármazó kérheti ; ha ő ezt életében nem tette, özvegyének Dincs joga ily korlátozást követelni 89 61. Ajándékozás esetén is az özvegyi jogot illő tartásra (lakást beleértve) korlátozottnak kell tekinteni, miért is az a megajándékozott ellen csak ily mértékben ítélhető meg és pedig csupán a visszteher nélkül átruházott vagyon jövedelmei erejéig. — Az özvegyi tartás elsősorban a kötelesrész kielégítésére nem szolgáló vagyont terheli, és amennyiben annak jövedelme az özvegy tartására elegendő, a köteles rész tehermentesen adandó ki. — Az özvegyi jogra érdemetlen az a nő, ki hitvestársi kötelessége ellen súlyosan vétett; azonban a férj halála után a házassággal együtt megszűnt kötelesség megszegéséről többé szó nem lehet .... ~~ „ .~- .. .... .„ .... 90 118.11. Az a jogszabály, hogy az özvegyi jog a köteles részt rendszerint nem terhelheti, csak az esetben nyer alkalmazást, ha a hagyatéki vagyonnak köteles részen felüli jövedelme az özvegy tisztességes ellátására elegendő. — III. A végrendeletnek az a rendelkezése, amelylyel az özvegy az örökhagyó hagyatékához tartozó ingatlanokra kiterjedő élethossziglani, tehát másodszori férjhezmenetele esetére is kiterjedő haszonélvezeti jogot nyer, kétségtelenül sérti a köteles részt 178 176, A férj hagyatékából járó anyagi előnyökre csak az az özvegy nő támaszthat jogosan igényt, aki férjével házassági közösségben élt, vagy arra érdemetlenné nem vált, s igy az a nő, ki férjét 22 évvel halála előtt elhagyta és ahhoz annak hívására sem tért vissza : özvegyi jogra igényt nem tarthat™ .... _ __ „ 267 225. Az özvegyi jog, mint önálló különleges jog, az örökösödési per keretén kivül is külön keresettel érvényesíthető. Ez okból az özvegy nem szorítható arra, hogy özvegyi jogát a férje hagyatékával szemben fennálló egyéb igényével kapcsolatosan egy keresettel érvényesítse „_ 338 Szülelés törvényességének megtámadása. 151. A kir. leirattal való törvényesités hatályosságának megtámadására, amennyiben ennek helye van, csak azok birnak a dolog természete