Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

-V/agánjogi l)oiitnenytár. 17 31. A megbízott a kikötött díjnak megfizetését csak akkor követelheti, ha a megbízásnak a megbízó érdekében eleget tett. Ha felperes megbízása arra irányult, hogy a másodrendű alperesnek a bank ellen állítólag fennálló követelését megbízója részére hajtsa be, azonban a bank ezt az összeget nem felperes megbízójának, hanem elsőrendű alperesnek fizette ki, és így a felperes állal vállalt behajtás nem történt meg, felperes a kikötött díjnak megfizetését nem kövelelheti. Xem változtat ezen az, hogy a kérdéses követelés a banktól per utján a másodrendű alperes részére esetleg behajtható volt volna, ha ez az alperes a követelésnek esetleg per utján való behajtását a saját elhatározásától tette függővé s így a pert pusztán azért, hogy a felperes a közvetítési dijat megkaphassa, megindítani nem tartozott. (Curia 1907 november 28. 11,004/906. sz. a. VII. pt.) A budapesti kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes keresetet indított 5138 K s járulékai iránt, előadván, hogy ez a tőke 50%-át képezi azon összegnek, amely másodrendű alperest egy általa a magyar jelzálogliitelbanktól 1891-ben felvett 150,000 frtos jelzálogkölcsön elszámolásakor a bank által visszatartott, de elévülés folytán le nem rótt s így elsőrendű alperesnek visszajáró illeték s ennek kamata czimén illette meg s amelynek 50%-át másodrendű alperes, aki az elé\ülés folytán keletkezett azon igényéről tudomással nem birl. A) alatti levelében azért ígérte kötelezőleg a felperesnek, mert ő hivta fel figyelmét ezen igény fennállására. Habár az A) alattiban foglalt fizetési igéret feltétele bekövetkezett, amennyiben másodrendű alperes a felperes ügyvédnek a jelzálogbanktól visszajáró összegek behajtására felhatalmazást adott, mégis ezeknek behajtása azáltal vált lehetetlenné, hogy elsőrendű alperes minden jogczim hiányában tisztán a felperes 50% iránti igényének kijátszása végett a visszatérítendő összegeket a banktól időközben felvette.