Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Mayánjogi Döntvénytár. tolta, alperes a határozathozatallal 1899 márczius 20-ig, az 1899 márczius 31-én beadott felebbezés felterjesztésével pedig 1899 május 25-ig indokolatlanul késedelmeskedett, s hogy alperes ezen eljárása által az 1886 : XXIII. 1. §. a) pontjába ütköző fegyelmi vétséget követte el. Alperes az ezen szabálytalan ténykedéséből származott káróit felelősséggel tartoznék, mivel azonban felperes azt, hogy kára tényleg származott, illetve kárának mennyiségét a perben nem bizonyította, az iránti keresetével szintén elutasítandó volt, i!906 május 26. 2412/906.) A győri kii\ tábla: Az elsőbiróság ítéletét a keresetnek 1., 2. és 4. t. a. kárösszegre vonatkozó elutasító részében indokaiból helybenhagyja ; ellenben a 3. t. a. 4850 K-ra nézve megváltoztatja akként, hogy a felperes által felállítani szándékolt szikvizgyár engedélyezésének ügyéből folyólag alperesnek felelősségét arra a kárra, melyet felperes 1899 január hó 25-től márczius 20-ig stb szenvedett, hogy alperes a szikvizgyár engedélyezése ügyében késedelmesen járt el, megállapítja, stb. indokok: Alperes a felperes kereshetőségi joga ellen emelt i-ifogást azon alapon, hogy ellene, mint a törvényhatóság liszt\ iselője ellen cselekvéséből vagy mulasztásából folyólag felperes kárkövetelést csak azon esetben érvényesíthetne, ha fegyelmi hatósága előzőleg felperessel szemben való kártérítési felelősségét megállapította volna. Ennek a kifogásnak a figyelembe vételét az elsőbiróság helyesen mellőzte. Mert az 1886 : XXI. tcz. 89. §-a a közigazgatási tisztviselők ellen indítandó kártérítési keresetek elbírálását ;i törvénykezési rendtartás szerint illetékes bíróság hatásköréhez utalja anélkül, hogy a kereset megindításának előfeltételéül a tisztviselő kártérítési felelősségének fegyelmi uton való előzetes megállapítását kikötné, s mert az 1886 : XXIII. tcz. sem tartalmaz olyan rendelkezést, melyből meg lenne állapítható, hogy a lisztviselő bírói uton kártérilésre csak akkor kötelezhető, ha ebbeli felelősségét fegyelmi eljárás utján már megállapították. Érdemben: A kereset 3. t. a. ügyre vonatkozólag alaptalan ugyan felperesnek azon állítása, hogy alperes a szikvizgyár iránt kérvényét minden alapos ok nélkül utasította el, mert elutasító határozatát a járás orvos véleményére alapította; az iratokból azonban megállapítható, hogy alperes az ügy további folyamán akkor, midőn a közigazgatási bizottság a korábbi határozatokat feloldotta s alperest további eljárásra s uj határozat hozatalára utasította, alperes indokolatlau késedelmet tanúsított, nevezetesen ujabbi határozatát, többszöri sürgetésre csak 1899 márcz. 20 án hozta meg s az ez elleni felebbezést csak május 25-én lerjesz-