Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

XXVIII Tartalommutató. jegyzés tehát csak azon követelésnek szolgál biztosítására, melyre nézve a bejegyzés történt, amiből következik az, hogy a kifizetés által megszűnt követelés biztosítására szolgáló zálogjog hatályát vesztvén, ujabbi lekötelezésből eredő tartozásnak biztosítására fenn nem tartható, és az ezt czélzó szerződések hatálylyal nem bírnak _ „ . 6 48. Az a körülmény, hogy a bérleti szerződésben megjelölt helyiségekre, mint a bérbeadó illetőségére a telekkönyvi osztatlan közösségnél fogva a bérleti jog bekebelezése el nem rendelhető, nem akadályozza azt, hogy a szerződésen alapuló bérleti jog a bérbeadó eszmei fele jutalékára bekebeleztessék. (A Curia VI. tanácsának elvi jelentőségű határozata) 81 Előjegyzés. 14. Zálogjog előjegyzésének a telekkönyvi rendtartás 88. §. a) pontjának értelmében helye van oly levél alapján, melyben az adós részéről világos elismerés foglaltatik arra nézve, hogy az előjegyzést kérőnek ellene betáblázandó követelése van, mert ezzel a követelés biztosításának joga meg van adva, és mert a levél alakjában kiállítóit okirat, külalakjára való tekintettel is, peres eljárás esetében bizonyítékul szolgálhat. (Telekkönyvi rendtartás 87. §.)... _ ~~ 14 134. A közigazgatási hatóságoknak a cselédek magánjogi igényei tárgyában hozott határozatai a bíróságok határozataival azonos joghatályuk, és azok alapján zálogjog előjegyzésének van helye. (A kir. Curia VI. tanácsának elvi jelentőségű határozata) _ 241 174. Ausztriában kiállított kereskedelmi könyvkivonat alapján, a záloghozi czim kimutatása nélkül, a zálogjog előjegyzését a hazai bíróság nem rendelheti el. (A Curia VI. tanácsának elvi jelentőségű határozata) .„. 318 177. Ha az előjegyzés alapjául szolgált okiratban a felek szerződésszerűen megállapították azt, hogy a tulajdonjognak teljes joghatályu bejegyzése csakis az átadó fél halála esetére eszközölhető: az előjegyzés igazolásának határideje az átadó fél halála napjáig bezáróan helyesen hosszabbittatott meg. (A kir. Curia VI. tanácsának elvi jelentőségű határozata) 321 Kiigazitás /' kereset. -1-2. Amennyiben a 675/88. I. M. K. sz. rendelet 1. §-a az abban megengedett kiigazítási kereset keretét nem szabályozza, önként értetik, hogy erre nézve mérvadók a telekkönyvi rendtartás I. részében felállított általános szabályok. A telekkönyvi rendtartás 3. §-a s a 22—42. §-ok szerint a kiigazítási kereset folyományaként nem kizáróan az a kérdés bírálandó meg, hogy a helyszinelési felvétel alkalmával az előirt szabályok megfelelően alkalmaztattak-e, hanem lényegében megbírálandó az a rendszerint vitássá vált kérdés is, hogy az illető helyszíni felvétel megfelel-e a helyszínelés idejében volt, vagy az azzal kapcsolatosan már előzően létezett valódi jogállapotnak, ami viszont csakis az illető jogi állapot alkatelemél képező jogügylet s az azzal összefüggő vitás jogi kérdések megbirálása utján dönthető el „. ,„ _ 31 Törlési per. 24. A kereseti kérelem rendszerint a keresetlevél beadásának idejében volt nyilvánkönyvi állás alapján bírálandó meg, ennélfogva a zálogjog törlése iránti kereset sem el nem utasítható, de tárgy nélkülinek sem jelenthető ki annálfogva, hogy a per folyama alatt az ingatlan tulajdonosának a