Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

180 Magánjogi Döntvénytár. (Ouria 1908 április 10. 2648/907. sz. a. I. p. t.) A komáromi kir. törvényszék: Felperest keresetével el­utasítja. indokok: Alperes nejének, s ez viszont alperesnek házas­ságuk megkötése alkalmával 200 o. é. frt = 400 K hitbért le­kötelezett. Ez a hitbér az alperesileg is elismert ági vagyon teljes ki­elégítése esetében is fedezetet talál örökhagyónak szerzeményi vagyonából. Ugyanis az 1798 K 10 fillér tiszta hagyatékból a duna­ujfalusi 13. és 15. számú telekjegyzőkönyvi betétekben felvett ingatlanjutalékok által 566 K mint ági vagyon, már kielégítést nyervén, a fenmaradó 1232 K 10 fillérből a 750 K ági vagyon levonása után 482 K 10 fillér szerzeményi vagyon marad fenn, mely alperes hitbér iránti követelését egész összegében fedezi; s minthogy jogszabály, hogy az írott hilbér elsősorban a szerze­ményi javakat terheli, annak kiegyenlítésére jelen esetben az öröklött vagyonból mi sem fordítandó. . . . (1906 november 7. 7937. sz.) A győri kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokainál fogva, és még azért is, mert alperesnek 2400 K-ban felszámított külön vagyonát a szerzemény kiszámításánál tekin­tetbe venni nem lehet, Ez a külön vagyon ugyanis elenyészett, amennyiben alperes beismerésével bizonyítva van, hogy az 1866. évben 1200 forintért eladott harcsási részbeli XU rész malomilletősége helyett a duna­ujfalu-örsi dunarészen fél hajómalmot vásárolt, ez a malom azon­ban az 1889. évben leégett; amiből nyilvánvaló, hogy a fent említett 1200 forint az alperesnek és meghalt nejének k'özösen szerzett vagyonában nem foglaltatik. (1907 január 21. 3010. sz.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítélete az abban felhívott indokok alapján s azért hagyatott helyben, mert az alperes külön vagyonát képezett, eladott malomilletőség vételára az utóbb vásá­rolt hajómalomilletőségbe fektetettnek lévén tekintendő, ez az illetőség az eladottal azonos jogi tekintet alá esik, az utóbb vá­sárolt malom azonban elégett; már pedig a külön vagyonnak ilyen módon való elenyészése egészben a külön vagyonnal birt házasfél terhére esik, s igy alperes ennek az értéknek a köz­szerzemény megállapításánál leendő számbavételét nem igé­nyelheti. ¥ * = A törzsvagyonnak ujabb vagyonszerzés czélzata vagy szükség és ezél­szerüség indoka nélkül egyoldalú visszteher nélküli elidegenítése esetén annak a szerzeményből való helyreállítása nem kövelelhető. Dlár HL f. 1. 43.

Next

/
Thumbnails
Contents