Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)
178 Mayánjogi Döntvénytár. az a része szavatol, amely a külön vagyonnal bírt házastársra esik. (Curia 1908 április 3. 2434/907. sz. a. — A Curia L tanácsának elvi jelentőségű határozata.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : A közszerzemény megállapítása szempontjából elsősorban a házasfeleknek a házasság megkötésekor volt vagyoni állapota lévén az irányadó, megállapítás tárgyát az képezi, hogy a házasság megkötésének idején a házasfelek külön vagyonnal birtak-e ? L. J.-né tanúnak ama vallomása alapján, hogy felperes és néhai férje a házasság megkötésekor vagyontalanok voltak,, azt kellelt megállapítani, hogy a jelzett időpontban a házasfeleknek külön vagyonuk nem volt, s mivel másrészt nem is állitat— tott, hogy a házasfelek valamelyikére a házasság tartama alatt valamely külön vagyonnak tekintendő vagyonérték hárult volna, ezen az alapon a házasság alatt szerzett vagyon szerzeményi, illetve közszerzeményi minőségét kellett megállapítani. Igaz ugyan, hogy az árvaszéki iratok szerint az örökhagyó férj részére a házasság megkötése előtt hét, illetve tiz évvel 806 K 18 f. készpénz adatott ki, ez tehát a férj külön vagyona volt, azonban, hogy ez a vagyonérték a házasság megkötésekor is megvolt, nem bizonyittatott, sőt ennek az ellenkezője állapítható meg a már hivatkozott tanúvallomás alapján. Ilyen körülmények között csak arról lehet szó. hogy a házasság alatt szerzett vagyonból ez a külön vagyon pódandó-e, s csak az ennek levonása után fennmaradó érték fele illeti-e meg a felperest közszerzemény czimén? Ezt a kérdést a kir. Curia nemlegesen döntötte el, mert a házasság tartama alatt szerzett javakból az egyik házastársat közszerzemény czimén megillető vagyonérték nem szavatol a másik házastársra a házasság megkötése előtt hárult olyan külön vagyonért, amely a házasság megkötésekor már nem volt meg ; a házastárs tehát, a házasság alatt szerzett vagyonból a közszerzemény kiadását a másik házastársra a házasságkötés előtt hárult, de az egybekeléskor már meg nem lévő külön vagyonra való tekintet nélkül igényelheti, s az ilyen külön vagyon értékéért a házasság alatt szerzett vagyonnak csak az a része szavatol, amely a külön vagyonnal birt házastársra esik. = Csak az a vagyon tekinthető közszerzeménynek, mely a házasság előtt létezett vagyon értékét felülmiilja, anélkül, hogy a szerzés ideje, vagy a házasság tartania alatt e részben felmerült bármely körülmények figyelembe vehetők len-