Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár. számot. Ilyen zenekarnak játékára a nyilvános helyiség tulajdonosá­nak befolyást gyakorolni oly értelemben, hogy a zenekar a védett s előadásra meg nem szerzett darabokat elő ne adja, a leg­nagyobb gondosság kifejtése mellett is teljességgel lehetetlen, s nem gyakorolt a vendéglőjében játszott zenekar játékára ez irányban befolyást alperes sem, mert műsor hiánya folytán az elő­adandó darabokat nem ismerhette s igy azok közül a tiltott darabok előadását meg sem akadályozhatta. Ezek után, minthogy felperes oem is állítja, hogy alperes a zenekarnak meghagyta, azt felszólította, vagy a zenekar játé­kára oly irányban befolyást gyakorolt volna, hogy a zenekar épp a kereseti keringőt adja elő ; alperesnek az a ténye pedig, hogy a czigányzenekart felfogadva, annak vendéglőjében nyilvános elő­adásokra helyt adott s fizetés fejében a vendégeinél való tányé­rozást megengedte, a kereseti zenemű előadása eszközöltetésénck fogalmát, illetve azt, hogy alperes a zenekart a kérdéses zene­darab előadására rábírta volna, ki nem meríti; s minthogy lehe­tetlenséget a szerzői jogról szóló törvény sem követelhetvén, al­peres azon ténye, hogy ő czigányzenekart előre meghatározott műsor nélküli játszásra felfogadott s annak játékára befolyást oly értelemben, hogy az felperesek kereseti müvét elő ne adja, nem gyakorolt, szintén nem szolgálhatnak alapul arra, hogy al­peres ellen a szerzői jog bitorlása megállapittassék: ennek foly­tán a kereseti alap megdőlvén, a rendelkező rész értelmében ítélni kellett, (1906 augusztus 3. 3624/906. sz. a.) A győri kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. (1906 november 26. 2301/906. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. indokok: Az 1884: XVI. tcz. 57. §. rendelkezéseinek egybe­vetéséből az következtethető, hogy valamely zenemű jogosulat­lanul történt nyilvános előadása eszközöltetőjének csak az tekint­hető, akinek kifejezett akaratából vagy hallgatólagos belegyezésé­vel történt a jogosulatlan előadás; már pedig az alsóbiróságok helyesen állapították meg, hogy ez a körülmény az alperes irányában fenn nem torog, mihez képest alperesre az idézett tcz. 57. §. végbekezdésében foglalt rendelkezés nem nyerhet alkalmazást. * •¥• = Egyetemi tanárnak az egyetemen tartott előadásai oly szellemi termékek, melyek az 1884 : XVI. tcz. oltalma alatt állnak. Dtár III. f. XX. 66. — Szerzői jog bitorlása valamely még meg nem jelent miinek a «Telefon Hirmondó» előfizetői részére rendezett hangversenyen a szerző beleegyezése, nélkül történt előadási. Dtár IV. f. II. 38. — A szerzői jog bitorlása miatt kártérítéssel nem tartozik, akit a jogosulatlan előadás körül szándékosság vagy gondatlanság nem terhel és aki az előadásoknál nem gazdagodott. Magánjogi Dtár I. 21-2.

Next

/
Thumbnails
Contents