Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)
148 Magánjogi Döntvénytár. után, az 1894. évi szeptember havától, az 4 905. évi február hó 28-dik napjáig napi 2 K fizetéssel, vagyis előbbi keresményének körülbelül megfelelő javadalmazással kisegítő irodai szolgaként alkalmazta, és a szegedi kir. járásbíróságtól beszerzett 1905. évi Sp. I. 372. sz. iratok szerint díjtalanul két szoba és egy konyhából álló szabad lakást is adott a felperesnek, ezáltal a felperesnek az 1874 : XVIII. tcz. t. §-a alapján az alperessel szemben esetleg megillető kártérítési igény elévülése félbeszakadt és csak az 1905. évi február hó 28-dik napján vagyis akkor vetie ismét kezdetét, mikor az alperest a szolgálatból elbocsátotta. Minthogy pedig az 1905. évi február hó 28. napja óla a kereset beadásáig az 1874. évi XVIII. tcz. 9. §-ában meghatározott három év még nem telt el: ennélfogva a felperes keresete elévültnek tekinthető nem lévén, a másodbiróság ítéletét megváltoztatni és a másodbiróságot a per érdemének elbírálására utasítani kellett. 85. Az engedményes — más kikölés hiányában — felelős az engedményezés előtt felmerült érvényesítési költségekért akkor, ha azok oly perben merültek fel, amelybe az engedményes az engedményező jogutódaként lépett be és amely pernek folyamatban létéről tudott. (Ouria 1908 január 17. 2178/907. sz. a. VII. pl.) A budapesti kir. törvényszék: Alperes köteles felperesnek a leszállított 327 K tőkét s járulékait megfizetni. Indokok: A leszállítás folytán csakis az A) a. költségjegyzék 1. tétele képezi elbírálás tárgyát, vagyis az a kérdés, hogy az eugedményes felel-e a követelésnek érvényesítése körül az engedményezés előtt felmerült költségekért. A kir. törvényszék a kérdést igenlőleg döntötte el oly értelemben, hogy az engedményes — más kikötés hiányában — felelős az engedményezés előtt felmerült érvényesítési költségekért akkor, ha azok oly perben merültek fel, amelybe az engedményes az engedményező jogutódaként lépett be. Mert az engedményes a per alatti követelést mint egyelőre bizonytalan értéket szükségképen azokkal a költségekkel megterhelten vehette csak át, amelyek a pervitel egységessége folytán el nem különíthetők, hanem a maguk egészében kapcsolatosak azzal a követeléssel, melynek érvényesítése során felmerültek.