Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár. 145 ból származott gyermekei köteles részének megrövidítésére ki nem terjesztheti. Dtár III. f. XVI. 88. — Ha az özvegynek végrendeletileg életfogytig tartó haszonélve­zet biztosíttatott, a köteles[részre jogosult választhat, hogy a köteles részt követeli-e az özvegyi haszonélvezettől menten vagy egész törvényes örökrészét az özvegyi haszonélvezettel terhelten. Dtár uj f. VIII. 14. — Ellenkező: A köteles résznek haszonélvezeti joggal való korlátozása abban az esetben is hatálytalan, ha a ha­gyaték többi részéi haszonélvezeti joggal terhelten, szintén a köteles részre jogosult örökös kapja ; és nem áll meg az az érvelés, hogy a felperes csak akkor követelheti köteles részének a haszonélvezeti jogtól mentesítését, ha a köteles részéi meghaladóan neki jutó többletet visszautasítja. Magánjogi Dtár l. löö. 83. A hatálytalan adásvételi szerződés alapján át­adott ingatlanoknak kibocsátását a vevőtől csak akkor lehet követelni, ha ennek az általa kifizetett vételár visszatérittelik. Ennek megtörténte előtt a vevő birtoklása rosszhiszeműnek nem tekinthető, és ö elvont haszon megtérítésére nem kötelezhető. (Curia 1907 deczember 31. 891/907. sz. a, VII. pt.) A temesvári kir. törvényszék: A kereset főtárgyára az in­tézkedést mellőzi, köteles azonban alperes a felperesnek elvont haszon fejében 1895 november 10-től 1903 február 4-ig évi 69 K-t megfizetni. A kereset beadását megelőző időre követelt elvont haszon iránti keresetével felperes, az alperes pedig viszonkerese­tével elutasittatik. A temesvári kir. tábla: Az alsóbiróság ítéletét megváltoztatja akként, hogy felperest az elvont haszon iránti keresetével el­utasítja, stb. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Alperes az akkor még kiskorú felperesnek t. és t. gyámjával M. M.-néval 1882 február 2-án kötött adásvételi szerződéssel megvette az m—i 1/z úrbéri telekből a felperes néh. apja B) III. 6. a. tulajdonosként bevezetett M. M. után öröklött Va rész illetőséget, mely Vs illetőség B. 11. a. a hagyatéki átadó vég­zés alapján felperes nevére bekebelezletett s utóbb a m—i 491. sz. telekjegyzőkönyvbe ugyanannak a nevére átjegyeztetett. Alperes az adásvételi szerződést jóváhagyás végeit az árva­székhez beterjesztette, és habár a gyámhatóság határozatai alap­ján megállapítható, hogy M. J. alperes az árvaszék intézkedései folytán a kiskorú M. P.-t illető vételárt teljesen kielégítette, a gyámhatóság az adásvételi szerződést a kiskorú M. P. nevében jóvá nem hagyta. Magánjogi Döntvén)tár. II. 10

Next

/
Thumbnails
Contents