Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magá njogi Döntvénytár. 141 jogi személy, annak elnöke vagy igazgatója a közbirtokosságnak perbeli képviseletére csakis a közvagyon kezeléséből kifolyó ügyekben van hivatva ; mig a közvagyon állagát, vagy arra vonatkozó kötelezettséget érintő ügyekben külön meghatalmazás nélkül, elnök vagy igazgató általi képviseletnek helye nincs, hanem a közbirtokosok felperesekként egyénenként léphetnek fel, s alperesekül egyénenként, esetleg a netán ismeretlenek hirhpi idézés utján vonandók perbe. Dtár 111. f. XXV. 3; IV. f. VI. 54. — De a jogképesség hiányára alapított kifogás nem vétetett figyelembe, ha a perben i-azoltatolt, hogy az egyes közbirtokosok a per viteléhez hozzájárultak. Dttár IV. f. VI. 119. — Az a körülmény, hogy a felperesként fellépő volt úrbéres közönség képviselőjének ebbeli minősége "a keresetben kimutatva nincs, nem szolgálhat okul a keresel visszautasítására, hanem csak annak hiánypótlás végett leendő visszaadására. Diár IV. f. VI. 147. 81. Ha a közös végrendelet értelmében a túlélő házastárs örökli az elhalt házastárs vagyonát s mindkét házastársnak leszármazók nélküli elhalálozása esetében a hagyatéki vagyon egyik fele az egyik, a másik fele pedig a másik házastárs törvényes oldalági örökösei részére száll: akkor a végrendelet kölcsönös (correspectiv) intézkedése az, hogy egyik házastárs sem zárhatja ki későbbi egyoldalú végintézkedéssel a másik házastárs rokonait a hagyatékul maradt vagyon felerészéből, de a túlélő házastársat abban, hogy a vagyon másik feléről saját rokonai közt miként rendelkezzék, a közös végrendelet nem akadályozza. (Ouria 1908 január 24. 2136/907. sz. a. I. p. t.) A temesvári kir. törvényszék: A néh. K. I. 1. rendű és nejének, másodrendű örökhagyónak 1896 augusztus 24. alkotott végrendelete joghatályosságának érintetlenül hagyása mellett a másodrendű örökhagyó által 1900 október 5-én alkotott külön végrendeletet csak annyiban mondja ki joghatályosnak, amennyiben a mindkét örökhagyó után maradt hagyatéki vagyon egyik feléről intézkedik, ellenben az utóbbi végrendeletnek a vagyonnak másik fele részére vonatkozó intézkedését hatálytalannak nyilvánitja. Ehhez képest stb. indokok: Előrebocsátva azt, hogy mindkét örökhagyó által alkotott végrendelet hatályosságát egyik fél sem támadta meg, amiből folvólag ennek egészbeni joghatályossága kétségen kivü!