Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

XIV Tartalommutaló. ezései mint speciális rendelkezések, erre vonatkozó tételes törvény iányában, csőd esetén fcivül alkalmazást nem nyerhetnek, s igy az ndósnak az a jogcselekménye, hogy a reá szállott örökséget visszautasította, az egyes hitelező által csődön kivül meg nem támadható. (A Curia V. tanácsának el\i jelentőségű határozata) _ _i .... L _ - 75 46. Az osztrák polgári törvénykönyv 953. §-a megadja a jogot a hitelezőnek, hogy az adósa által lett vagyonelidegeaités érvényét keresettel megtámadhassa: amidőn t. i. az adós vagyonát elajándékozza, s ez által hitelezőjétől a kielégítési alapot elvonja, mely esetben a hitelező követelheti a megajándékozottól, hogy követelésének kielégítését az ajándék tárgyát képező vagyonból tűrje. Ez a megtámadási jog megilleti a hitelezőt az ellen is, kire a megajándékozott az ajándék tárgyát képező vagyont a kielégítési alap elvonásával ingyenes vagy a vagyon értékével arányban nem álló visszteher mellett átruházta. (A Curia Vili. tanácsának elvi jelentőségű határozata) _ 78 98. Közeli rokonok közötti oly vagyonátruházások, melyek által a hitelező elől a kielégítési alap elvonatik, a hitelezővel szemben joghatálylyal nem birnak. Aki, mint közeli rokon, és szomszédközségbeli lakos az adós vagyoni viszonyait és jogviszonyait ismerve közreműködik a kielégítési alapnak a hitelező elől való elvonása körűi: a hitelezőnek a ráruházott vagyon értéke erejéig felelős. (A Curia 11. tanácsának elvi jelentőségű határozata) „. _~ .„ .... „_ .._ .... .... 170 Beszámítás. 21. Az adósunk, vételek közvetítése fejében járó jutalék, nem számiiható be az adósnak a megbízóval szemben fennálló é*s kezességgel biztosított tartozásába, hanem az csak a jövőben érdembe hozandó jutalék terhére adott előlegek törlesztésére szolgál .„ ._. .... .... ._ .... .... 30 Kamat. 120. Aki a marasztalási összeget végrehajtható ítélet alapján veszi fel, de a barmadbiróságnál pervesztessé válik: az előbbi állapotot tartozik helyreállítani, léhát elutasításának törvényszerű következményeként nemcsak a felvett összeget, hanem annak időközi törvényes kamatát is köteles megfizetni, tekintet nélkül arra, hogy a felveti összeget használta-e... .._ ... _ ._. .... .... _. __ 1_ 209 Stornódij. 29. A hosszabb lejáram kölcsön időelőtti visszafizetéséért kikötött kártalanítási dij (stornó) olyan dolog vagy haszon, melynek adására vagy teljesítésére az adós a hitelező részére a tőke visszafizetésen kivül kötelezettséget vállalt és igy ez a kártalanítási dij az 1877 : VIII. tcz. 2. §-a szerint kamat jellegével bir. Ha tehát a hitelező javára tőke és annak 8% kamata fellétlenül soroztatott: az 1877. évi VIII. tcz. 4. §-a értelmében a 8%-ot meghaladó 3°o kártalanítási dij meg nem állapítható. (A kir. Curia II. tanácsának elvi jelentőségű határozatai ... .... 43 113. Az a jog, hogy tartozását a lejárat elölt \isszafizethesse, az adósl csak annyiban illetheti meg, amennyiben a lejárat nem egyszersmind a hitelező érdekében is állapíttatott meg. Hosszabb időre kötött, törlesztéses kölcsönnél a lejáratnak megállapítása a hitelező érdekében is történik. Az adós a lejárati időt minden joghátrány nélkül egyoldalulag