Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár. telési igény érvényesítésére, az osztrák polgári törvénykönyv 1489. §-ában megszabott 3 évi elévülésre az alperes nem hivatkozhatik, valamint a birtoklás jogosságának hiánya folytán az osztrák polgári törvénykönyv 4466. §-ában meghatározott 3 évi elbirtoklásra sem: ennélfogva a felperes kereseti joga megállapittatott. * * — Tiltott cselekményen alapuló kötelezvény, vagy szerződés, melynek alapját törvény szerint meg nem engedett lény képezi, bíróilag érvényesíthető kötelem alapjául nem szolgálhat. Diár uj f. IX. 109. r. f. XVI. 58. — Nem áll azon elv, hogy akik valamely tiltott cselekményben vannak érdekelve, azok a tiltott cselekményből kifolyólag egymás ellenében jogokat a bíróság előtt nem érvényesíthetnek. Dtár uj f. XIX. 113. — Közerkölcsiségbe ütköző, már teljesedésbe ment szerződés nem hatálytalanítható. Dtár IV. f. I. 150. Az a szerződő fél, ki az ügylet alapja erkölcstelen voltának tudatában volt, nem hatálytalaníthatja a már teljesedésbe ment ügyletet abból az okból, hogy annak alapja a közerkölcsiségbe ütközik. Hiteljogi Diár II. 15. Színlelt ügyletek : Dtár III. f. II. 75., XI. 93., XIII. 67., XIV. 12., XVIII. 132. és 95., r. f. IX. 208., XIV. 142., uj f. XIV. 100., Dtár IV. f. V. 99. 164. 63. Az id. töruk. szab. 3. §-a által a javak jogi természete között korábban létezett különbség megszüntettetvén, az 1840: VIII. tcz. 19. §-ának ide vonatkozó rendelkezése az id. törv. szabályok hatályba lépte után szerzett ingatlanokra nézve többé hatályban levőnek nem tekinthető. (Curia 1907 november 19. 9701/906. sz. a. I. p. t.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja & felperest közszerzemény megítélése iránti kérelmével elutasítja s ennek következményeként megállapítja, hogy felperes özvegyi haszonélvezeti joga az ingatlanok lA részére terjed ki. indokok: Alperesek kimutatták, hogy M. P. és családja nemességet nyert, s hogy örökhagyó ennek a nemes családnak tagja volt, hogy örökhagyó nemesi jogon választó volt, vámot nem fizetett s általában a nemesi előjogokat annak idején gyakorolta. Minthogy pedig az id. törvk. szab. 13. §-a által visszaállított magyar törvény, jelesül a HK. I. 18. cz. szerint nemeseknél a nő közszerzőnek nem tekintetett, az ingatlan jutalékok csupán azért, hogy a felperes és örökhagyó közti házasság tartama alatt szereztettek, közszerzeménynek nem minősíthetők.