Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)
106 Magánjogi Döntvénytár. Habár az igazságügyi orvosi tanács véleménye szerint az a körülmény, hogy a most elmebeteg felperes a bontó perben felsorolt tények elkövetésekor is elmebetegségben szenvedett, meg nem állapitható, mivel azonban a vélemény szerint a felpereséhez hasonló elmebetegség (hypomániás izgalom) degenerativ alapon terhelt egyéneknél lép fel s a relative egészséges állapotban is vitássá teszi az elhatározási képességet s azt korlátozza, habár attól teljesen meg nem fosztja, felperesnőnek ez az állapota mindenesetre figyelembe veendő, s az ily egyének (tehát a felperes állal is) elkövetett sértések a felperes terhére eső olyan szándékos cselekményeknek, melyek a házassági viszonyból eredő jogok érvényesítését kizárnák, nem tekinthetők. Helyes tehát az elsőbiróságnak ezen irányban elfoglalt jogi álláspontja. Ami már most a kereseti igényt illeti: stb. slb. (1906. évi október 4 0. 6197/906. sz.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítéletét akkép változtatja meg, hogy amennyiben alperesek a másodbirósági Ítélet első pontjában szövegezett esküt akként teszik le, hogy az alperesek esküje által meghatározandó összeg 38,719 K-t meg nem halad, felperest hitvestársi öröklés cziméni keresetével már ez esetben elutasítja, ha pedig a fenti összeget meghaladja, a többletből elsősorban felperesnek 400 K hitbér követelése s járuléka fedeztetik, és csak az ezt meghaladó összeget s járulékait itéli meg felperesnek hitvestársi öröklés czimen. Ha pedig a hitbér a fenti pont értelmében épen nem, vagy nem egész összegében lesz kielégíthető, ez esetben 2. és 3. r. alperesek feltétlenül kötelesek e czimen 400 K tőkét, vagy ennek a fenti pont értelmében nem fedezett részét s járulékait megfizetni ; ugyancsak feltétlenül kötelesek 2. és 3. r. alperesek fizetni az özvegyi jog pénzbeli egyenértéke fejében évi 1050 K-t, amennyiben pedig a 400 K hitbér az első pont értelmében épen nem, vagy nem egészen volna fedezhető, hanem az a második pont értelmében elégíttetnék ki, az 1050 K-nál csupán olyan összeggel kevesebbet, mely a második pont szerint fizetendő hitbér évi 5% kamatjának megfelel. Indokok: Való ugyan, hogy az igazságügyi orvosi tanács véleménye szerint a gondnokolt felperes az örökhagyóval való házassági együttélésének ideje alatt elmebetegségben nem szenvedett, de a gondnokoltról megállapittatott az is, hogy degenerált volta, rossz hajlamai, kegyetlenkedési impulsiói, szeszélyessége, indulatossága, etikai vaksága elhatározási képességét korlátozták; a másodbiróság Ítéletének az elhatározási képesség korlátozott voltára alapított következtetése tehát helyes.