Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

9i Magánjogi Döntvénytár. bélésétől megfosztotla, az özvegy a megajándékozott lemenőtől egy gyermeki'ész haszonélvezetének átengedését kövelelheti s eb­ben a jogában őt az örökhagyó által tett ajándékozás semmi módon nem korlátozhatja annyival kevésbbé, mert az ideiglenes törvénykezési szabályok 7. és 8. §-ában foglalt intézkedések csak az olt meghatározót személyek törvényes osztályrészére vonat­kozik és a második nő özvegyi jogára alkalmazást nem nyerhetnek. ¥ ¥ = Régebbi gyakorlat szerint az özvegy az ajándékozást az özvegyi jog haszonélvezet érvényesítése végett nincs jogosítva megtámadni. Dlár. uj. f XXI. 18. Ujabban a birói gyakorlat megadja a megtámadás jogát az özvegynek. Dtár III. f. IX. 38 . — Ha az örökhagyó, halála előtt egész vagyonát holtig való tar­tás kikötése mellett átruházta, ez visszteher nélküli vagyonátruházásnak, azaz ajándékozásnak tekintendő, miért is a megajándékozott örökösöket az ajándékba kapott vagyon erejéig az özvegyi jog terheli. Dtár III. f. XXIII. 12. — Ha a férj vagyonát még életében elajándékozta, az özvegy nem az átruházott ingatlan haszonélvezetét, hanem az elhalt férj társadalmi és vagyoni állásának megfelelő lakás­hoz és tartáshoz szükséges összeg megfizetését követelheti. Dtár IV. f. I. 31. (Nem második feleség.) — Özvegyi jog iránti igény, amennyiben a férj után ki­elégítési alapul szolgáló vagyon nem maradt, a férj által történt ajándékozás ese­tén az ajándékba kapott vagyon erejéig a megajándékozottat szintén terheli. (A Curia VII. polg. tanácsának elvi jelentőségű határozata:) Magánjogi Dtár I. 200. — Az özvegyi jogot a férj végrendeletileg sem zárhatja ki, habár tör­vényesen el nem választott neje tőle különválva él Dtár r. f. XI. 49. Az özvegy megtámadhatja a végrendeletet, ha az abban biztositott özvegyi tartás társadalmi állásának és a hátrahagyott vagyonnak meg nem felel, Dtár III. f. XXI. 101., III. f. XXVII. 25., de ha elfogadta a végrendeletet, melyben a hagyaték egy ré­szére örökösül neveztetett, utóbb nem alapithat jogokat arra, hogy az örökség­kép rendelt vagyon nem elegendő megélhetésére. Dtár III. f. XXIV. 59.. III. f. XXV. 54. — Az özvegyi jog és köteles rész viszonvára nézve lásd Dtár r. f. XXV. 13., uj f. IX. 123., uj f. XXVIII. 312; III. f." XVI. 88., III. f. XXV. 56. 54. A városi polgárok özvegyeire a volt jobbágyok özvegyeinek özvegyi tartásáról szóló 1840 : VIII. tcz. 18. §-a nem alkalmazható s ennélfogva eme §. alap­ján az örökhagyó első házasságából származott gyermekek mostoha anyjuk özvegyi jogának egy gyermek részre való megszorítását sikeresen nem követelhetik; hanem azon általános jogszabálynál fogva, hogy a leszármazó örökösök az örökhagyó özvegyének özvegyi jogát társadalmi állásának meg­felelő lakásra és tartásra megszoríthatják, joguk

Next

/
Thumbnails
Contents