Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Tartalommutató. IX Lap Zálogjog. 97. A záloglevelek összességének biztosítására szolgáló, jelzálogilag biztosított követelésre, csőd esetéi kivéve harmadik személyek, kik közé a kincstár is tartozik, jogokat nem szerezhetnek. (A Curia VI. tanácsának elvi jelentőségű határozatai _ 170 Szolgalom. Ablakszolgalom. 37. Az osztrák polgári törvénykönyv 1459. §-a szerint az embernek a tulajdona feletti jogai elévülés alá nem esnek, kivéve azon esetet, amidőn a nem használással a törvény annak elvesztését világosan egybeköti. A tilalom jogának a birtoka, azaz felperes javára az elbirtoklás megkezdése, a másik szabadsága ellen, azaz alperes azon joga ellen, hogy a saját telkén oly intézkedést tehessen, azt oly kép használhassa, hogy felperes ablaka világosságot és kilátást ne nyerhessen, csak azon pillanattól fogva kezdődik, melyben alperes a tilalomnak engedett 60 Kilátás szolgalma. 118. Ha a szolgalmi jog terjedelme szerződésileg szabatosan nincs meghatározva, a szolgalmi jog az ezzel terhelt személyre vagy tárgyra legkevésbbé sérelmes módon és terjedelemben állapítandó meg. A szabad kilátás végett engedett, ablakszolgalom — közelebbről való meghatározás nélkül — csak a szolgáló telek udvarterére \aló szabad kilátást foglalja magában és nem terjed ki a szolgáló telektől távolabb eső begyes vidékre való szabad kilátásra is._. „ - _ _ .... „ l20(> Útszolgalom. 107. Senki attól a természetes jogától, hogy ingatlanáról ki- és oda bejuthasson, meg nem fosztható. Ha tehát tudva van, hogy valamely ingatlanra csak másnak ingatlanán keresztül lehet jutni, ez utóbbi ingatlan vevője arra, hogy az említeti birtokrészietet bírói árverésen vette s •innak telekkönyvi tulajdonjogát szolgalommentesen szerezte meg, sikerrel nem hivatkozhatik és köteles tűrni, hogy szomszédja az ő birtokán keresztül a gyalog és kocsival való átjárási mint szolgalmai gyakorolhassa 188 Használat és haszonélvezet. 117.11a az épület, melynek egj része haszonélvezeti joggal van terhelve, hatósági rendeletre lebontatik és helyébe a tulajdonos uj épületet emel: a haszonélvező nem tartozik megelégedni a telek és a bontási anyag aránylagos részével, hanem kövelelheti régi haszonélvezeti jogának terjedelmén belül az újonnan emelt épületek haszonélvezetébe való bocsátását. (A kir. Curia II. tanácsának elvi jelentőségű határozata) 205 119. A használat joga épugy, mint a haszonélvezeti jog, szolgalmi és személyhez kötött jog, amelj a jogosítottól különböző harmadik személyre át nem ruházható. A haszonélvezeti jogra mint szolgalmi jogra a használat joga, mint szintén szolgalmi jog, a másik szolgalmi jogol terhelőén l>e nem jegyezhető. Ha azonban a haszonélvezel érteke és az engedményesnek a haszonélvezetben való részesedési joga számszerűleg meg van határozva: ezen összeg mint az engedményesnek a haszonélvezővel