Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

3 0 Magánjog i Dönt vény tá r. indokok: Alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezesi biróság Ítéletével megsértette az 1881. évi JA. tcz. 190. §-ának harmadik bekezdésében foglalt anyagi jogszabályt, midőn őt felperes egész tőkekövetelésének megfizetésében marasztalta el, annak ellenére, hogy az alperes egyetemleges adóstársa (férje) ellen megtartott árverésből kifolyóan a befolyt árverési vételárból felperes javára 3000 K tőkét soroztak a kielégítési sorrendben. Alperesnek ez a panasza alapos; mert jogszabály ugyan, hogy egyetemleges jelzálogjog esetén mindegyik jelzálog az egész követelés biztosítására szolgál és a jelzálogos hitelező tetszése szerint, mindegyik jelzálogból egészben vagy részben követelheti kielégítését (igy rendeli ezt a telekkönyvi rendtartás 106. §-a is). Ámde a jelzálogos hitelezőnek e választási joga csak a keresel indítása és a végrehajtás irányítása szempontjából áll fenn korlátlanul, de megszűnik e korlátlanság az 1881 : LX. tcz. 190. §-ának rendelkezése szerint akkor, amikor az egyetemleges jelzálogjog érvényesítésére kerül a sor annak következtében, hogy az avval terhelt jelzálogokat vagy azoknak részét elárverezik és a befolyt vételárt a jelzálogos hitelezők kielégítésére fordítják. Megszűnik pedig abból az okból, mert csak az árveréskor és a kielégítési sorrend megállapításakor tűnik ki, vájjon az egyetemleges jelzálogos hitelező ugy akarja-e ezt a jogát érvényesíteni, hogy az érvényesítés következményei akár a külön jelzálogok tulajdonosaira, akár az utána következő jelzálogos hitelezőkre vagy egyéb telekkönyi jogosultakra méltánytalansággal járnának avagy, hogy az érvényesítés módja az egyetemlegességgel visszaélés megkísérlését árulja el. A jelzálogos hitelező választási jogának e korlátozását — amely anyagilag a hitelezőnek semmiféle jogsérelmével nem jár — foglalja magában az 1881 : LX. tcz. 190. §-ának ebben az esetben alkalmazandó 3. bekezdése is, amely szerint akkor, ha a jelzálogilag biztosított követelés egyidejűleg árverés alá nem került más ingatlant vagy valamely közös ingatlannak más tulajdonostársat illető, de el nem árverezett hányadát is terheli: az a vételárból a hitelező kívánsága szerint egészben vagy részben elégítendő ki. Ez a szabály pedig, amint azt a kir. Curia az ehhez hasonló esetekben már több ízben kimondotta (798/99. sz. 1899. I. G. 17. sz., 7340/900. sz., 9682/904. sz.) csak arra jogosítja fel tehát a felperes hitelezőt, hogy a követelésének biztosításául szolgáló, felerészben elárverezett ingatlanból követelésének arányos részben kielégítését szorgalmazza, arra azonban, hogy — mint ebben az esetben — követelésének az alperessel egyetemleg kötelezett adóstárs elárverezett ingatlan jutalékának vételáráJ