Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

JR E NI) SZ E K E S TA RTALO M M UTATÓ. Jogforrások. * Lap 20. Ha konkludens lények nem nyújtanak alapot annak a megállapítására, hogy a szerződő felek, akik a szerződéskötés helyén mindketten kül­földiek voltak, a szerződéskölés helyén érvényben volt törvények ren­delkezéseit ismerték és jogügyletüket, annak az alapul vételével kötötték meg, — a nemzetközi magánjog locus regit actum szabálya kötelmi jogi szerződésre nem alkalmazható, hanem a jogviszony a szerződő felek hazai joga szerint bírálandó el 33 56. Amennyiben a házasfelek a házassági vagyonjogaikat külön nem szabá­lyozzák, akkor azokra nézve a házasságkötéskor érvényben volt tör­vények az irányadók. — Az okirat kiállítása idején érvényben volt jogszabályoknak megfelelő alakban megkötött szerződés érvényét a ké­sőbbi jogszabályok nem érintik _ „ ~~ . 91 Családjog. Jegyesség. 25. Az olyan keresetre, amely a házasság megkötésének reményében és feltétele alatt már adott teljesítmény hatálytalanítását és az előbbi jogállapot visszaállítását a feltétel be nem következése okából szor­galmazza, az 1894: XXXI. tcz. 2. §-a nem alkalmazható 45 Házastársak személyes viszonyai. 4>9. Házassági bontó perekben a bíróság hivatalból bontó okot nem állapithat meg. Ebből kiindulva, ha az elsőbiróság a fél által több bontóok meg­állapítása czéljából felhozott tényeknek nem mindegyikét fogadta el bontóokul és ez ellen a fél jogorvoslattal nem élt, a felsőbíróság az elsőbiróság Ítéletében bontóokul el nem fogadott tényekre bontóokot hivatalból nem alapithat. (A Curia III. tanácsának 1. sz. elvi jelen­tőségű határozata) _ _ _ 104 71. Ha a férj önként teszi át lakóhelyéi más világrészbe, oda őt nejt követni rendszerint nem köteles. Ha tehát ilyen esetben a nő férjét követni nem akarja, ennek kiköltözése a házassági életközösségnek a házasság czéljával össze nem egyeztethető megszakítását vonja maga után, mert a kiköltözést jogosan megtagadó nővel szemben a férjnek ii kiköltözésben nyilvánuló önkéntes cselekménye tette lehetetlenné a házassági együttélést. Ebből következik, hogy a férjnek neje bele­egyezése nélkül történt fenti természetű kiköltözése az 1894 : XXXI. tcz. 77. §-ának a) pontjában foglalt szándékos és jogos ok nélküli el­hagyás tekintete alá esik. (A Curia III. tanácsának 3. sz. elvi jelen­tőségű határozata) „ „ _ _ 107 193. A nő férjét más világrészbe, hová a férj önként telte át lakását, a*

Next

/
Thumbnails
Contents