Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Magánjogi Döntvénytár. mellett, vagyis mint külön vagyonát küldte és azt a felhívott olyanképen vette volna át, sőt inkább a felhívó nyilatkozataiból az tűnik ki, hogy ő a pénz kezelését és hováforditását a felhívottra bizta. Minthogy pedig házastársak közt vagyoni követelések, a házasfelek külön vagyonából eredettek kivételével, a házassági viszony megszűnte előtt nem érvényesíthetők és ebből folyóan számadástétel iránti felhívásnak sem lehet köztük helye: ezen okokból felhivót keresetével elutasítani kellett. 1905 június 2*7. 2573/905. sz. a.) A kir. Ouria: A kir. tábla ítéletét helybenhagyja annál az indokánál fogva, hogy felperes nem bizonyította, hogy azt a pénzt, melyről számadást követel, alperesnek számadási kötelezettség mellett adta és alperes azt ily kötelezettséggel vette át. 8. Az 187A: XVIII. tcz. 9. §-ának az általános magánjogi elévülési időnél rövidebb elévülési időt megállapító rendelkezése, megfelelő törvényhozási rendelkezés hiányában a villamos vasutak által okozott balesetekből származó kártérítési jog elévülésére nem alkalmazható. (Ouria 1906 május 3. 19/905. sz. a. I. p. t.) A kir. Ouria: Mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatja, a keresetet elutasithatónak nem találja, mihez képest a kir. törvényszéket a pernek érdemleges elbírálására utasítja. indokok: Igaz ugyan, hogy az állandóan követett bírói gyakorlat a vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről intézkedő 1874: XVIII. tcz-ben megállapított szabályokat a kártérítési kötelezettséget illetően a villamos vasutak által okozott balesetekre is kiterjesztette, mégis az id. tcz. 9. §-ának az általános magánjogi elévülési időnél rövidebb elévülési időt megállapító rendelkezése, megfelelő törvényhozási rendelkezés hiányában, a villamos vssutak által okozott balesetekből származó kártérítési jog elévülésére nem alkalmazható; ennélfogva minthogy a kereset alapjául felhozott baleset bekövetkeztétől a kereset beadásáig még 32 év el nem telt és a kereset ezek szerint elévültnek nem tekinthető s minthogy az alsóbiróságok a keresetet csupán az elévülésre alapított kifogás alapján vették elbírálássá: mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatni s a kir. törvényszéket a keresetnek érdemleges elbírálására utasítani kellett.