Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Tartalommutaló. xm Lap kellek a való tényállásról a telekkönyv megtekintésié utján meggyőződhetlek volna, az ezen téves hit folytán kötött egyezség megtámadására alapul nem szolgálhat, mert a téves feltevés az érdekellek mulasztásának és gondatlanságának tulajdonítandó akkor is, ha az hagyományos hiten alapszik .. ..... ... - ._. ..... ... 374 Bíróilag nem érvényesíthető kötelmek. 41. Nem tekinthető feltétlenül tiltott cselekménynek (t.urpis eaüsa) az a megállapodás, mely szerint anyagi ellenérték ellenében a megtörtént bűnvádi feljelenlésnek visszavonása és hivatalból üldözendő bűncselekmény miatt folyamaiban leső büntető eljárás megszüntetése iránt közreműködés köteleztetik. (A Curia 11. tanácsának 16. sz. elvi jelentőségű határozata) .... .... ._ 77 51. Az egységesen létesített az a szerződés, amely szerint a háznak tulajdonosa házát másnak bérbeadja, abban a házban általa folytatott bordélyüzletet és ennek berendezését ugyanannak bordélyüzlet folytatása czéljából eladja és magát arra kötelezi, hogy ha a bordélyüzlet ugyanott bármi okból folytatható nem lenne, a bérlő és a vevő részérc basonnemii és ilyen czélra alkalmas házat fog építtetni és berendezni, a jó erkölcsökbe ütközik, az abból folyó igények tehát bíróilag nem érvényesíthetők. (A Curia II. tanácsának í. sz. elvi jelentőségű határozata) 8ö 224. Többek által közösen folytatott lóverseny-fogadási üzletnek versenyfogadásokból eredő kintlevő követeléseiből az egyik társat illető résznek fedezetére adott váltók által fedezett követelés bíróilag érvényesíthető követelés, mert a követelés alapja nem maga a bírói uton nem érvényesíthető szerencsejáték ügylet, hanem a társasági jogviszony, amelynek alapián a résztvevő a társasági vagyonból őt megillető hányad kiadását követelni jogosult ....' .... .... _ .... 351 Nyugtaadási kötelezettség. 134. A fizetést teljesítő a fizetés átvevőjétől a saját nevére szóló nyugtatványt követelni jogosult; a fizetés megtörténtéről idegen névre szóló értesítés tehát a fizetett összeg szabályszerű nyugtázásának nem tekinthető még akkor sem, ha a fizetést teljesítő helyettese volt a pénz behajlásával megbízottnak és a kináll elismervény a helyettesitelt nevére szól „.. .... ._ ._ 204 Kamat. 18. Felperes öröklési joga 1884-ben nyílt meg ugyan; tekintve azonban, hogy a keresetet csak 1903-ban indította meg, és e feltűnő késedelmének kellő okát nem adta, az ekként felperes késedelme folytán felszaporodott kamat kifizetése pedig a marasztalt alperes anyagi romlásával járna: ezért csak a kereset megindításától ítéltetett meg a kamat 31 105. Abban a kérdésben vajon a kereseti követelés után a kért törvényes kamat a kereset beadásától (1880: XI. tcz. 14. §.), vagy pedig a pernek újból történt folyamatba lételétől (1903 : VII. tcz. 22. §.) ítélendő-e meg, az a jogszabály, mely szerint a tőke után a törvényes kamat a keresetindítástól jár, akként nyer alkalmazást, hogy a kamat a pernek újból történt folyamaiba tételétől Ítélendő meg, mert a mulasztó felperes, aki perét elévülni engedte, mulasztásának a per folyamatban létéhez kapcsolt következményeit viselni tartozik. (A Curia VIII. tanácsának 1. sz. elvi jelentőségű határozata) .... _ \Q\