Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)
Magánjogi Döntvénytár. 9!) 60. A peres felek között előzően lefolytatott megállapítási perben hozott ítélet rendelkező része szerint az egyik fél főesküjétől feltételezetten, a mi le is tétetett, a köztük fen forgó jogviszony már eldöntve lévén, ez az Ítélet a később indított perben ugyanazon a jogalapon érvényesített kifogással szemben az itélt dolog erejével bír, és ezzel szemben az ítélet indokolása nem bír jogi jelentőséggel. — Az olyan társaság, mely nem akként terveztetett, hogy a társaság kötelezettségeiért a tagok egy része csak betétjével és többi része minden vagyonával felelős, és és hogy a társaság czégül a tagok valamelyikének nevét a társas viszony feltünletésével fogja használni, a keresk. törv. 13. és 123. §-ai útmutatásához képest jogilag nem tekinthető betéti társaságnak, hanem ama törvény 62. §-a szerint alkalmi egyesületnek. — A bérbeadó, aki a bérlő alkalmi egyesületnek maga ís tagja, a kereskedelmi törvény 62. §-a értelmében a bér szempontjából nem tekinthető harmadik személynek, hanem egyetemleges adóstársnak; következéskép, ha bérkövetelésének kiegyenlítésére az alkalmi egyesületnél kielégítési alap nincs, közte és az egyesület többi tagjai között, ellenkező szerződési megállapodás hiányában, kölcsönös megtérítésnek egyenlő arányban, tehát fejenkénti részekben megosztottan van helye, aminek jogszerű következménye az is, hogy a megosztott részek behajthatlansága esetében további hasonló megosztásnak van helye. (Curia 1906 április 25. I. G. 62. sz. a. — A Curia lh tanácsának 9. sz. elvi jelentőségű határozata.) = Szövege közölve Dlár IV. f. V. k. 478. sz. 7*