Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Tartalommá laló. Úrbéri és hasonló jogviszomjok. Lap 3ü. A magánjogi szerződéses viszonyban a mai politikai község a volt urbéres jobbágyok és zsellérek jogutódának nem tekinthető 68 40. A kegyúri terhekhez az egyházjog szerint nemcsak a templom, plébánia és iskolaépület fentartása, hanem a plébánosnak és kántortanítóknak javadalmazása is hozzátartozik. Ha tehát az ingatlan eladásakor kiköltetett, hogy a kegyurasággal járó jogok és terhek a vevőre át nem szállanak, hanem azok továbbra is a püspökséget illetik és terhelik, ezen intézkedés folytán a plébános és kántortanító javadalmazása nem sorozható a szerződés 3. pontjában említett s «az eladott uradalommar kapcsolatos minden közterhek* közé, amelyeket a birtok átvételének idejétől a vevő köteles viselni .„ .. ~ *'< 1 1Ü. A kir. Curia 5M. sz. polgári döntvényében foglalt az az elvi kijelentés, hogy a községi úrbéri ilalmérésért megállapított kártalanítási összeg lulajdonjoga a volt úrbéreseket illeti, s az az összeg kötményezett kötvényekben a politikai községnek adandó ki, akként értendő, hogy: a regale kártalanítási összegnek s ennek összes kamatainak tulajdonjoga a volt úrbéreseket nem egyénileg, hanem a volt úrbéresek egyetemét (a volt úrbéresek közönségét) illetik meg; amiből következik, hogy a kártalanítási összeg az urbéres közönség nevére kötményezet kötvényekben adandó ki a politikai községnek, ez által lévén annak jövedelme a volt urbéres közönség czéljaira fordítandó. (A kir. Curia VIII. tanácsának 11. sz. elvi jelentőségű határozata) 174 208. Amennyiben az arányositási perben az eljárás végrehajtással befejezést nyert, s a közbirtokossági közös erdő területből 100 holdat meghaladó egyéni illetmények elkülönített kihasitása meg nem történt: ezen illetmények elkülönítése és kihasitása utóbb birtokközösség megszüntetési perrel nem követelhető. (A Curia VIII. tanácsának 19. sz. elvi jelentőségű határozata) .... ..„ .. .... .... .„. _ _ .... 323 Eszmei javakon való jogok (szerzői jog). 101. Senki sem köteles tűrni, hogy czimerét más jogosulatlanul használja. K sérelem ellen magánjogi oltalmul a használattól való eltiltás szolgál. Ha a jogosulatlan használat a czimernek védjegyül belajstromozásában állott, a jogosulatlan használó a védjegylajstromból való kitörlés kérelmezésére kötelezendő _ L ._. _ ._. .._ _ ._ _ 244 13. Megállapítja a kiadó részéről a szerzői jog bitorlását, ha ő azután, hogy / a mü kiadása iránt kötött szerződést a szerzővel egyetértve hatályon kivül helyezték, a kész műből üzletében bár csak égy példányt is a mü czimlapján kitett bolti ár átvétele mellett elad .„ „ .„ 11) 76. írói mü gépi többszörözésének fogalma alá nemcsak a szószerint (egészben vagy részben) való többszörözés esik, hanem az olyan utánzatra is ez a szempont az irányadó, amely az utánzóit miivel szemben önálló műnek nem tekinthető. Szerzői jog bitorlása terheli a könyvkereskedőt is, aki, jóllehet az eredeti műnek vele ugyanazon helyen lakó szerzőjétől meggyőződést szerezni módjában állhatott arról, hogy a neki bizományba adott versenymű az eredeti szerző jogai szempontjából nem-e ütközik a törvény tilalmába, ezt a gondosságot menthető ok nélkül, eszerint akarva elmulasztván, a kérdéses műnek bizományba vett példányait ennek daczára, tehát szándékosan és üzletszerüleg árusította 11^2 127. A fordítási jog fentartását (1884. évi XVI. tcz. 7. §. 3. p.) nem pótolja az eredeti mű czimlapjának belső oldalára vezetett ez a kitétel: ominden jog fentartva>> .... 187