Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)
A házasság megszűnése. 83 a. beadott kereset időelőtti lévén, annak alapján a tárgyalás elrendelhető s további eljárás megtartható nem volt. (99. aug. 9. 2316.) Curia: A fellebbezés, helyesen felfolyamodás, hivatalból visszautasíttatik; mert a másodbiróságnak Ítélete, helyesen végzése, nem tartozik az 1881: LIX. t.-c. 59. §-ában tüzetesen megjelölt azon határozatok közé, melyek ellen a további fellebbezés meg van engedve. (900. jan. 5. 6146. M. 17551.) Az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. b) p.-ban megjelölt birói hirdetményt, mellyel a házassági életközösséget megbontó és ismeretlen tartózkodásu házasfél az életközösségnek egy év alatt leendő visszaállítására felhivatik; továbbá a házasság felbontása iránt ismeretlen tartózkodásu alperes ellen indított keresetre hozott idézést tartalmazó hirdeményt, némely kir. törvényszék csak kétszer téteti a ,,Budapesti Közlöny" cimü hivatalos lapban közzé. A kir. Curia az ilyen perekben hozott alsóbirósági ítéleteket, az azokat megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisítette és kimondotta, hogy a házassági perekben fennálló joggyakorlatnak megfelelően, az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. b) pontjában meghatározott hirdetmény: továbbá az ismeretlen tartózkodásu alperes ellen az 1894: XXXI. t.-c. 76.. 78—80. §-ok alapján indított bontási keresetre hozott idézést tartalmazó hirdetmény háromszor, a 77. §. b) pontja alapján az egy évi határidő sikertelen letelte után beadott keresetre vonatkozó hirdetmény pedig egyszer teendő közzé a hivatalos lapban (Marsch. VII. 290.) Az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. b) pontja szerint csak az a házasfél kötelezhető az életközösségnek egy év alatt leendő visszaállítására, aki a házassági életközösséget önkényüleg megbontotta és tartózkodási helye egy év óta ismeretlen. Tekintve, hogy peres felek, mint volt osztrák alattvalók, a gráci cs. k országos törvényszéknek 1886. márc. 9-én 5504. sz. végzésével kölcsönös beleegyezés alapján az ágytól és asztaltól elválasztattak, önként következik, hogy alperes nem önkényüleg bontotta meg a házassági életközösséget. Minthogy pedig felperesre az 1894: XXXI. t.-c. rendelkezései csak a magyar állampolgárság elnyerése idejétől alkalmazhatók, jóllehet, hogy az időközben magyar állampolgárrá lett felperesre nézve a gráci cs és kir. országos törvényszék idézett végzése hatályát vesztette, tekintve mégis, hogy a kölcsönös beleegyezés alapján történt ágytól és asztaltól való elválasztás esetében az ismeretlen tartózkodásu alperesre nézve is csak attól az időtől kezdődhetik a jogosulatlan távollét, midőn a magyar honos házastárs őt a házassági életközösség visszaállítására nyilvánosan felszólítja, minek megtörténtét felperes a jelen esetben nem igazolta és csak ezen időponttól számított egy évnek sikertelen leteltéve1 kérheti az 1894: XXXI. t.-c. 77. §-ában szabályozott az életközösség visszaállítására irányuló birói felhívásnak hirdetményi kibocsátását, alperes az életközösség visszaállítására fel sem 6*
