Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

711 Házassági jog. alappal nem biró keresetével el kellett utasítani. Curia. A jogos ok nélkül elhagyott fél által, az életközösség visszaállítására kitűzött határidő sikertelen elteltével beadott keresetben vagy afelett tartott tárgyaláson tett az a kijelentés, hogy házastársával a házaséletet többé folytatni nem hajlandó, a kereset elutasítását nem vonja ugyan maga után, mert ha a házas együttélést ok nélkül merontó fél a birói határozatban megszabott idő alatt a birói meghagyásnak igazolatlanul eleget nem tett, az elhagyott fél az együttélést jogosan megtagadhatja az esetben is, ha a felhívott fél utóbb az együttélésre való készségét ki is jelentené, — ehhez képest az elsőbiróság ítéletének indokaiban erre vonatkozólag felhozott érvelés alappal nem bír. — Minthogy azonban a per adatai által meg van állapítva, hogy felperes bontotta meg a házas együttélést, de még ha alperes hagyta volna is el felperest, tekintve, hogy a kihallgatott tanuk vallomása által be van bizonyítva, hogy felperes alperessel durván bánt, sőt azt tettleg is bántalmazta és így alperes jogosan hagyhatta volna el felperest, — felperes alperesnek az életközösség visszaállítására való kötelezését jogosan nem is kérhette. (901. ápr. 9. 91. M. XII.) Felperes nem tagadván azon ténykörülményt, hogy egy más nővel ágyassági viszonyban él, jogosnak kellett elfogadni alperesnek azt a védekezését, hogy felperes az ő visszatérését komolyan soha sem kívánta, s hozzá vissza nem térhet. Ugyanazért nem lévén megállapítható az, hogy alperes jogos ok nélkül nem állította helyre a felperessel a házassági életközösséget, következőleg alperes hibásnak ítélhető nem lévén, az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §. a) pontjára alapított keresetet el kellett utasítani. (C. 901. ápr. 30. 763. M. XII.) Az a házastárs, aki egy idegen személlyel ágyasságban él, az 1894: XXXI. t.-c. 77. §-ának a) pontja alapján a házasság felbontását sikerrel nem kérheti. (C. 1904. szept. 13. 2798/904.) Azonos: C. 905. máj. 10. 10417/904. A férj, aki az életközösség megszakításának jogos okát nem adta s akinek az életközösség visszaállítására ajánlkozása őszintének és komolynak nem tekinthető, amennyiben a vele házasságon kivül együttélő nőt el nem bocsátotta, sőt az együttélés újrafelvételét ezáltal lehetetlenné tette, olyannak tekintendő, mint aki a birói meghagyásnak igazolatlanul eleget nem tett, s így ellene a házassági törvény 77. §. a) pontjában foglalt bontó ok fennforog. (C. 902. nov. 13. 5721.) Aki házastársát jogos ok nélkül elhagyta, ellene alaptalanul bontó pereket indított, ezen idő alatt egy idegen nővel benső szerelmi viszonyt folytatva együtt lakott: maga tette erkölcsileg lehetetlenné nejére nézve az együttélést, és nem követelheti a házassági törvény 77. §-áriak a) pontja alapján a házasság felbontását azért, mert neje az életközösséget nem állította vissza. (C. 1908. ápr. 15. 921.)