Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

A házasság megszűnése. 67 rülményei, sőt a felek társadalmi és vagyoni viszonyai, úgy műveltségi foka is figyelembe veendők. (I. G. 23/1902., Dt. 3. f. XXII. 168.) Csak az az elhagyás jogos, mely a sértést nyomban követi. (1415/1908. VI., MD. III. 97.) Nem fogadta el a Kúria a különélésre jogos okul az oly tényekre hivatkozást, amelyekről az életközösséget megbontó férj a különélés ideje alatt értesült. (P. III. 5480/1917. MD XII. 58.) Az egyik házastársnak bontóokot megvalósító cselekedete jogos okot szolgáltat a másik házastársnak a házassági életközösség megszüntetésére. (P. III. 3664/1918., MD. XIII. 28.) Tekintettel a peres felek magasabb társadalmi állására, az a körülmény, hogy a feleség férjét folyton rágalmazva azt híresztelte, hogy hivatalából elcsapták és első nejét meggyilkolta, elegendő annak elfogadására, hogy a férj nejével az együttélést nem jogosulatlanul szakította meg. (300/1902., Dt. 3. f. XXIV. 24.) A házasélet megbontását és az együttélés vissza nem állítását előidézett körülmények tekintetében a házasfelek társadalmi állása, műveltségi foka és a nőnek viselkedése is figyelembe veendő. (I. G. 351/1901., Dt. 3. f. XXI. 128.) Ha a nő férjét testileg bántalmazta csak azért, mert annak szóbeli kijelentésével magát sértettnek vélte, a nőnek ez a magaviselete feljogosítja a férjet arra, hogy nejével az életközösséget megszakítsa és a nőt házától eltávolítsa. (G. 428/1903., Dt. 3. f. XXVI. 5.) A férj, aki az életközösség megszakítását hosszabb idővel megelőzőleg nejét tettleg bántalmazta, az életközösség megszakítását közvetlenül megelőző éjjel durván szitkozódott és azzal fenyegetődzött, hogy gyermekeinek fejét összeveri. A férj előbbi magaviseletéből és a bántalmazások folytonosságából következőleg a nő alaposan tarthatott attól, hogy férje vele szemben ismét tettlegességre fog vetemedni s így az életközösség megszüntetésére a férj tűrhetetlen magaviselete szolgáltatott okot. — Olyan esetekben, midőn a nő férje házát jogos okból hagyta el, a kötelezettség megállapítására nem bir befolyással, hogy a férj az életközösség visszaállítására hajlandóságát kijelentette-e. (G. 579/1903., Dt. 3. f. XXVI. 90.) Ha a nő, férje hibáján kívül, az életközösséget megszakítja s ez által házastársi kötelességeit megszegi, a házassági viszonyból származó jogokra nem tarthat igényt. Az, hogy a nő férjét folytonosan szidalmakkal illette, ellene becsületét mé lyen sértő durva kifejezéseket használt, alkalmas ugyan a házastársi kötelességek súlyos megsértésének és annak megállapítására, hogy a férj az életközösséget a nő tűrhetetlen magaviselete miatt jogos okból szakította meg; ezek a tények azonban csak mint szándékos cselekmények, tehát az akarat sza-