Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)
52 Házassági jog. illetően visszaállításának jogos ok nélkül való megtagadása képezi, e tekintetben pedig alperest, habár mulasztása megállapítva van, vád nem terhelheti, mivel korábbi házasságának érvényben fennállása mellett, későbbi házasságát illetően az életközösség visszaállítására törvény szerint nem kötelezhető és amennyiben a 77. §. rendelkezésének megfelelő birói felhívás tényleg kibocsátva is lett, ennek a felhívásnak ugyanazon törvényszakaszban megjelölt joghatálya már csak azért sem tulajdonítható, mivel ezzel annak a későbbi házasságnak érvényessége ismertetnék el, aminek pedig útját állja a korábbi házasságnak meg nem döntött s a jelen per során meg nem támadott és vita tárgyává sem tett érvényessége. (C. 900. máj. 2. 1889. M. 17550.). * Felperes keresetében és a tárgyalás folyamán a házassági kötelék felbontását, nem pedig a házassági kötelék érvénytelennek kimondását kérte. Tekintve, hogy a házassági kötelék felbontása iránti kérelem egyáltalán nem foglalja magában az érvénytelenítés iránti kérelmet és hogy a házassági kötelék felbontására irányuló kereset hivatalból át nem alakítható érvénytelenítés iránti keresetre: a másodbiróság azáltal, hogy a házasság érvényessége felett határozott, a kereseti kérelmen túlterjeszkedett és azzal az 1868: LIV. t,-c. 248. §-ába ütköző és az 1881: LIX. t.-c. 39. §. o) p. szerint hivatalból figyelembe veendő semmisséget követett el és végül tekintve, hogy a kereseti kérelem a viszonkeresettel az 1868:LIV. t.-c. 77. §-a értelmében együttesen bírálandó el: mindezeknél fogva a másodbiróság Ítéletét az 1881: LIX. t.-c. 39. §-a c) alapján hivatalból megsemmisíteni s ugyanezt a bíróságot a házasság felbontása tárgyában a viszontkeresetre is kiterjedő uj ítélet hozatalára kellett utasítani. (C. 904. aug. 30. 739.). A férj a házasság felbontása iránt indított keresetben a gyermek törvénytelenítése iránti kérelmet is előterjesztette és a gyermeket is megfelelő módon perbe vonta; a kérelem a bontás kérdésével együttesen elbíráltatott. (C. 905. nov. 30. 4318.) Az egyik házastársnak a házassági bontó perben tett azon nyilatkozatának, hogy a vagyoni viszonyokat rendezte s ezeknek tárgyalásától, valamint a másik házastársnak marasztalásától eláll, csak az az értelem tulajdonítható, hogy ezen vagyonjogi igényeket a bontó perben elbírálás tárgyává tenni nem kívánja, minélfogva ez a kijelentés perletételnek nem minősíthető. (C. 1905. nov. 23. 6128.). Házassági bontó perekben a bíróság hivatalból bontó okot nem állapíthat meg. Ebből kiindulva, ha az elsőbíróság a fél által több bontóok megállapítása céljából felhozott tényeknek nem mindegyikét fogadta el bontóokul és ez ellen a fél jogorvoslattal nem élt, a felsőbíróság az elsőbiróság ítéletében bontóokul el nem fogadott tényekre bontóokot hivatalból nem alapíthat. (9307/1905., MD. I. 69., PHT. 4. sz.) Az ideiglenes nőtartás iránt folytatott sommás perben