Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

650 A kiskorú gyermek jogállása. felül és a gazdaságnak leltárszerü állapotában való fentartása után fenmarad; mihez képest a leltári tárgyaknak az időnként szükségesnek mutatkozó kicserélése vagy felújítása céljából beszerzett uj anyag nem a beszerzést tényleg eszközlő atya, hanem a fiú részére szerzettnek tekintendő, az atya saját vagyonának pedig csak akkor, ha az ingatlan felszereléseként jelentkező tárgyakat az atya saját külön vagyonából vagy a jövedelem fölöslegéből a maga részére vásárolta. (C, 904. máj. 18. G. 772/ 903.) Addig, mig a kiskorúak az atyának a gyámi törvény 15, §-ában körülirt hatalma alatt állanak, a gyámhatóság azok tartása és neveltetése kérdésében nem hivatott intézkedni (Bm, 1891. 48.858. sz. határozata). A t. és t. gyám (az anya), valamint a gyámi tisztet viselő nagyatya, illetőleg a gondnokolt személyének képviseletére is hivatott gondnok a gyámolt, illetőleg gondnokolt személyi állapotáról az árvaszéknek jelentést tenni köteles, ellenben az atya gyermekeinek személyi állapotáról évi jelentést tenni nem tartozik (Bm. 30.916/1901. sz. rend. B. K. 1901. 7.), A kiskorút illető ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés megkötésére a kiskorú nevében — ha az atyai hatalmat gyakorló atya ezen jogától megfosztva nincs — nem a községi közgyám hanem a kiskorú képviseletére hivatott atya illetékes (Bm. 56.143 '96. B. K. 1896. 11.). V. ö. 30 567/1897. IM. sz. rend, az önképviseletre nem jogosult személyek jogait érintő tkvi végzések kézbesítése tárgy,, alább a 87. §-nál. 1913. márc. 14. 29.029. sz. B. M. körrend. a kiskorúak házassági ügyében követendő gyámhatósági eljárásról. A házassági jogról szóló 1894: XXXI. t.-c. 8. §-a kimondja, hogy kiskorú nem köthet házasságot törvényes képviselőjének beleegyezése nélkül; kimondja továbbá ez a §. azt is, hogy húsz éven aluli kiskorú házasságához még a jogosult szülő beleegyezése is szükséges, ha a kiskorú törvényes képviselője nem a jogosult szülő; ezenfelül az 1894: XXXI. t.-c. 16. §-a akként rendelkezik, hogy tilos házasságot kötni a szülő beleegyezése nélkül annak a kiskorúnak, aki húszadik évét meghaladta akkor is, ha törvényes képviselője beleegyezett. E törvényes rendelkezések szerint tehát kiskorú házasságához két beleegyezés szükséges, u. m. a törvényes képviselői és a szülői beleegyezés, kivéve azt az esetet, ha törvényes képviselő egyszersmind a beleegyezésre jogosult szülő, vagyis ha ennek a