Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Gyermeket terhelő tartás. 6-45 hogy magát az ebből elérhető jövedelemmel eltarthassa, de ez a tartási kötelezettség is a gyermeket csak abban az esetben terheli, ha arra egyéb kötelezettségeit is számbavéve, saját illő megélhetésének veszélyeztetése nélkül képes. (C. P. VI. 1729/1911., MD. VI. 66.) Beáll a szülők tartásának kötelezettsége, ha ezek nem bírnak oly különös képzettséggel, amelynél fogva előrehaladott koruk mellett is magukat fentartani képesek volnának és ha vagyontalanságuk mellett előbbi foglalkozásuknak megfelelő üzletet berendezni, vagy alkalmazást nyerni képtelenek. — Ha a szülő és gyermek közti viszony a gyermek magatartása miatt fel van dúlva, a szülő a gyermeke által ennek háztartásában felajánlott természetbeni tartást jogosan utasíthatja vissza. (C. G. 78/1913., MD. VII. 162.) A lemenőket a felmenőkkel szemben terhelő tartási kötelezettség elbírálásánál figyelembe vehető az a körülmény, hogy a tartási kötelezettség a tartásra kötelezett lemenőnek saját illő • tartását ne veszélyeztesse. (C. P. VI. 98/1918., MD. XII. 133.) A gyermekek vagyontalan és keresetképtelen szüleiket vagyonuk és illetőleg jövedelmük arányában kötelesek eltartani, de a kötelezettségtől mentesül az a gyermek, aki a tartási költség viselésével a saját illendő tartását veszélyeztetné. (C. P. III. 3155/1918., MD. XIII. 22.) A felmenő eltartásához a leszármazók vagyoni viszonyaik alapulvétele mellett, mindnyájan kötelesek hozzájárulni. A tartásra jogosult azonban nem köteles az Amerikában, tehát távoleső külföldön élő fiát is perbevonni. (C. P. III. 3972/1921., MD. XV. 105.) A szülők háziartásában eltartott gyermek keresete más megállapodás hiján a szülők javára esik. (C. P. I. 2119/1923., Mj. 4, XVII. 63.) A házasságon kivül született gyermek természetes atyjának nincs feltétlen joga ahhoz, hogy kiskorú gyermekét, a vele létrejött megállapodás ellenére, utóbb a gyermek akarata nélkül olyan pályára adja, mely nem felel meg a gyermek hajlamának. (Rp. VI. 3860/1916., MD. XIV. 44.) Gyt. 12. §. Ha az örökhagyó az örökség vagy hagyomány haszonélvezetét a szülőknek vagy nagyszülőknek vagy ezek egyikének, a tulajdont pedig a kiskorú gyermekeinek vagy unokáknak hagyja: amennyiben a rendelkezésben az ellenkező világosan kimondva nincsen, az örökség vagy hagyomány haszonélvezete a jövedelem egy harmadát meg nem haladó összeg ereiéig a kiskorú gyermekek vagy unokák tartási és neveltetési költségeinek fedezetéül is szolgál, miáltal azonban a szülők, illetőleg