Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

620 Gyámsági törvény. gondnokság alá helyezettnek tapasztalatlanságát, könnyel­műségét, vagy szorultságát, saját, vagy mások nyerész­kedési céljára felhasználja oly módon, hogy őt valamely okirat aláirására birja, melyben jelentékeny kárára — vagyoni kötelezettséget vállal, valamely jogáról rendel­kezik, vagy pedig mást vagyoni kötelezettsége alul egész­ben vagy részben felment. 1883: XXV. t.-c. 17. §. Aki kiskorúaktól, vagy olyan személyektől, akikre nézve a becsületszóval megerősített fizetési igéret meg nem tartása állásuk elvesztését von­hatja maga után, a 2-ik §. esetén kivül valamely hitfel­ügyeletből eredő kötelezettség teljesítését a becsület zá­logával becsületszóval, esküvel, vagy hasonló kifejezések­kel igérteti meg magának és ezen Ígéretet az adós ellen bármely uton felhasználja: kihágást követ el és két hóna­pig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen kihágás felett a bírás­kodás a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartozik, melyek­nél ezen törvénycikk 15. §-a irányadó. 18. §. Az előző §-ban meghatározott büntetés alkalmazandó arra is, ki a tényállást ismerve, az ilyen módon biztosított követelést megszerzi, és a biztosítást az adós ellen a jelen törvény hatályba lépése után érvényesíti. V. ö. 1920: XV. t.-c. 9. §. (uzsorabiróság). V. ö. alább 26., 91., 94., 113., 138. §§. A kiskorú nevében vállalt váltói kötelezettségről: 1876: XXVII. t.-c. 105. §. 2, bek. A kiskorú érdekeinek oltalmazásáról az örökösödési eljárás folyamán v. ö. 1894: XVI. t.-c. 2., 14., 15., 18., 19., 34., 39., 49., 50., 59.. 71., 95., §§. (1. alább a 250. §. kap­csán): Id. törv. szab. VII. (bányajog) 28—30. §§. A kiskorúság a telekkönyv tulajdoni lapjára bejegyzendő: 1885. tkvi rdts. 52. §. d) p.: 1886: XXIX. t.-c. 14. §. Vitás lehet, vájjon hatályban van-e még a Hk. III. R. 30. sz. 4. §-a, mely szerint: Ha azonban a paraszt törvényes örö­köst hagyna maga után és az örökös még kisded és a tizenkét éves életkort el nem érte volna, akkor az apa nemcsak a maga osztályrészéről végrendelkezhetik, hanem a kisded és netán élet­korának tizenkettedik éven belül elhaló örökösnek is, más örö­köst (akit épen akar) helyettesíthet, úgy, hogy, ha az a törvé­nyes örökös ezalatt előbb megtalálna halni, a helyettesített örö­kös örököljön.

Next

/
Thumbnails
Contents